RÉPÁSY MIHÁLY
RÉPÁSY MIHÁLY
Kemecse, Szabolcs m., 1800. jan. 26. R. József földbirtokos és Marusi Olasz Mária fia. Magyar, nemes, ref. Jogot végez Sárospatakon. 1820- hadfi, 1822- hadnagy, 1828- főhadnagy, 1834- százados a 3. dragonyosezredben, 1839- 1846. a magyar nemesi testőrség tanára Bécsben, 1844- őrnagy, 1846. beosztják a Galíciában állomásozó 6. Württemberg huszárezredhez. Nőtlen (haláláig).
1848 júliusában ezredével haza vezénylik és a magyar kormány parancsai alá helyezik. Szeptember közepén ezredének három századdal beosztják a Jellačićcsal szemben álló sereghez, a pákozdi csatában a magyar sereg balszárnyának parancsnoka. Okt. 12 (12.)- honvéd ezredes, szabadságharchoz csatlakozott ezredének parancsnoka, egyben dandár-, majd hadosztályparancsnok lesz a fel-dunai seregben. Az okt. 30-i schwechati csatában a sereg (lovasságból álló) balszárnyát vezeti. Itt tanúsított helytállásáért (a visszavonulás fedezése) később kitüntetik a Magyar Katonai Érdemjel 2. osztályával (1849. máj. 3.). Dec. 2 (nov. 1)- tábornok (vezérőrnagy), a hadügyminisztérium úoncozási és pótlovazási osztályának főnöke, a honvédsereg lovasságának főfelügyelője. Irányítása alatt folyik az új huszárezredek (13- 18.) felállítása és kiképzése, a cs. kir. hadseregben maradt huszárezredek (5., 7. és 12.) pótlása, valamint a régi és az új ezredek kiegészítése. Közben december 27-én az újonc honvéd csapatokból és a Délvidékről felrendelt alakulatokból Budapesten alakuló tartalék sereg (hadtest) parancsnoka lesz. Csapataival a főváros feladásakor a Tiszántúlra vonul. 1849. jan. 18. hadtestének harcképes alakulatait átadja Peczel tábornok Központi Mozgó Seregének. 1849. jan. 22- egyben Debrecen város katonai parancsnoka. Február elejétől a Törökszentmiklós- és környékén állomásozó Központi Mozgó Sereg parancsnoka (Perczel Mór tábornok utóda.) Márc. 8- az említett hadtest parancsnoka Aulich Lajos tábornok lesz, s Répásy Debrecenben átveszi osztályának irányítását a hadügyminisztériumban. E beosztásában szolgál haláláig - miközben április-májusban ideiglenesen a hadügyminiszteri teendőket is ellátja (Mészáros Lázár lemondását követően Klapka György megérkeztéig). A szabadságharc végén meghalt kolerában, Szeged, 1849. júl. 29.
Gelich Rikhárd I. 142-143., Hellebronth Kálmán 316-317., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 985.), XV. (ld. 939.), OSzK. Kézirattár: Dudás gyűjt. (portré ui.), KAW: Gb. 6. HR. 1841- 1850. 15/84., HL: 1848-1849. 41/5. és 16., Uo.: Pesti hadb. 1852-10/13., Közlöny 1848/125., 175., 1849/9., 58., 99.
