ASBÓTH LAJOS
ASBÓTH LAJOS
Keszthely, 1803. jún. 20. A. János mezőgazdász, a keszthelyi Georgicon igazgatója és Tátray Mária fia. Magyar, nemes, evang. A bécsi hadmérnöki akadémián végez (1817-1820). Nyugalmazott főszázados (1820-1843. a 4. dragonyos és a 3. vértesezredben szolgált), földbérlő Lugoson. Felesége 1844- Asbóth Flóra, három gyermek apja.
1848. jún. 19- Krassó megye nemzetőr őrnagya. Augusztustól a megye, októbertől a bánsági bányakerület védelmét vezeti. Néhány száz főnyi csapatával feltartóztatja a román felkelőket és az őket támogató császári csapatokat. December második felében az ellenség jelentős túlereje a bányavidék feladására kényszeríti. 1849. jan. 15- Debrecen város katonai parancsnoka, jan. 26 (16.)- honvéd alezredes. Jan. 25. megbízzák tiszafüredi átkelő védelmének megszervezésével, s a Répásy-féle, Balmazújvároson állomásozó tartalék hadtest maradványának parancsnokságával. (Répásy csapatainak nagy részét korábban átadta Perczel tábornok Központi Mozgó Seregének.) Márciusban seregtestével (12. hadosztály) a Feldunai hadsereg kötelékébe kerül, a szolnoki tiszai átkelő fedezésére vezénylik. Az isaszegi ütközet (ápr. 6.) után csatlakozik a főváros felé előretörő Feldunai hadsereghez. Április közepén a II. hadtest (Aulich tábornok) alárendeltségében több sikeres összecsapást vív Pest előterében a császári fősereggel. Ápr. 18. (10.) ezredessé nevezik ki és megkapja a katonai érdemjel 3. osztályát. Buda bevétele után kitüntetik az érdemjel 2. osztályával. Máj. 23- a II. hadtest parancsnoka (Aulich tábornok utóda). A Vág menti hadjáratban hadtestével ő képezi a sereg támadó ékét. Jún.16. elfoglalja a császáriaktól Királyrévet és Zsigárdot, a III. hadtest támogatásának elmaradása miatt azonban visszavonulásra kényszerül. Jún. 20. ismét beveszi az említett helységeket, valamint jelentős véráldozat árán Peredet. A hadvezetésével elégedetlen Görgei tábornok - a nagy veszteségek is - még aznap felmenti beosztásából. Júl. 9. az újonc alakulatokból szerveződő tartalék hadtest egyik hadosztályának parancsnoka lesz Szegeden, augusztustól Aradon.
A világosi fegyverletétel után Aradon golyó általi halálra (1849. nov. 5.), illetve 18 év várfogságra (nov. 16.) ítélik. 1856. amnesztiában részesül. Egy önkényuralom ellenes szervezkedések kapcsán 1861-ben újabb négy hónap vizsgálati fogságot szenved Teresienstadtban. Kiszabadulása után az osztrák titkosrendőrség besúgója lesz. 1863. feladja az Almásy Pál és Nedeczky István vezette szervezkedést. (Erre csak az 1920-as években derült fény.) Hadtudományi munkássága alapján a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választja (1863.). A kiegyezést követően volt tábornokként a Honvédegylet tagja. (Asbóth e rangját Kossuth egy 1867- ben írott levelében utólag ismerte el, tábornoki oklevelének kiadására 1849-ben nem került sor.) † Budapest, 1882. máj. 6.
Kempelen Béla I. 165., Lendvai Miklós 16., Magyar Nemzetségi Zsebkönyv I. 8-9., Gatti, Friedrich I. 72., KAW: Gb. 3. Kür. Rgt. 1841-1850. 1/37., Vukovics Sebő 391., KLÖM. XIV. 915., XV. 902., Vas. Újs. 1882/21. (portré ui.), Közlöny 1848/14., 1849/2. és 86., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 50. és 76., Uo.: Bm. Honv.segély 1868. 4717., HL: 1848-1849. 21/470., Uo.: Aradi hadb. 113/3 2/239 c., Uo.: General Kommando 208.
