beniczei és micsinyei BENICZKY LAJOS
beniczei és micsinyei BENICZKY LAJOS
Alsó-Micsinye, Zólyom m., 1813., ker. Besztercebánya, márc.18. B. Attila nemzetőr őrnagy öccse. A Selmeci Bányász Akadémián végez. 1835-1842. Zólyom megye szolgálatában áll, egy ideig a megye alispánja. Később birtokán gazdálkodik. A nemesi ellenzék tagja, részt vesz a megyei és az országos politikai életben. Nőtlen (haláláig).
1848 május közepén gr. Batthyány Lajos miniszterelnök a felső-magyarországi bányavárosok királyi biztosává nevezi ki, sikeresen lecsendesíti az itt kitört szociális mozgalmakat. Júl. 16- nemzetőr őrnagy. Szept. 20. Batthyány miniszterelnök csapatalakítással bízza meg. Egy 3 századból álló gyalogos egységet ("Beniczky-zászlóalj", később második 15.honvédzászlóalj) és egy tüzér üteget ("selmeci üteg") szervez. Októbertől kormánybiztos, nov. 11- Zólyom-Hont-Bars és Turóc megyék mozgósított nemzetőrségének főparancsnoka. Túlnyomó részt szlovákokból álló nemzetőrségével decemberben részt vesz a Galíciából betörő császári csapatok (Frischeisen alezredes és Götz tábornok) elleni harcokban. 1849. január közepén három újonc zászlóaljjal csatlakozik a bányavárosokba érkezett fel-dunai hadtestéhez. Márc.18. Görgei tábornok Miskolcról egy néhány száz főből álló „száguldó különítmény” élén a felső-magyarországi bányavárosok biztosítására küldi. Losoncon meglepi és szétveri a császáriak egy jóval erősebb hírszerző osztagát (márc. 24.). Ápr. 21- honvéd alezredes. Görgei Ármin őrnagy hasonló feladatot kapott különítményével karöltve részt vesz Felső- Magyarország középső felének felszabadításában. Április végétől ismét a Felvidék egy részénék taljhatalmú kormánybiztosa. Július közepén Komáromban csatlakozik a Feldunai hadseregéhez. A világosi fegyverletételig a VII. hadtest vezérkaránál, illetve a Feldunai sereg Központi Táborkari Irodáján teljesít szolgálatot.
1850. febr. 28. Aradon kötél általi halálra ítélik, melyet kegyelemből 20 év sáncfogságra (kényszermunkára) változtatnak (márc.14.).1856. decemberében Kufsteinből szabadul, amnesztiával. A Mátra-vidéki Bányatársaság hivatalnoka lesz Pesten. 1861. országgyűlési képviselővé választják. A provizórium bevezetésekor lemond. 1864 tavaszán az Almásy-féle függetlenségi szervezkedés részeseként ismét halálra, ill. 20 év várfogságra ítélik. 1867. kegyelmet kap. Kiszabadulása után volt ezredesként (?)
(a világosi fegyverletételi jegyzéken alezredesként szerepel, s e rangban ítélték el Aradon is) a Pest városi Honvédegylet és a Honvédegyletek Országos Választmányának alelnökévé választják. 1868. júl. 16. nyoma vész, tetemét később a Dunából fogják ki. (Halálának körülményei felderítetlenek maradtak, okát a korabeli közvélemény kiegyezés-ellenes politikai tevékenységével hozta összefüggésbe.)
Steier Lajos: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról, Bp. 1924., Hazánk és a Külföld 1868/33., Szinnyei: Magyar írók I. 842-843., id. Görgey István II. 41., KLÖM. XIV. 920.,XV. 904., Mikár Zsigmond I. 50., Tört. Lapok 1894/14., KLÖM. XIII. 405-416. és XV. 77., HL: 1848-1849. 51/17., Uo.: Aradi hadb. 113/3 2/332., portré: Tragor Ignác 47., Szül.akv.: MOL C 980.
