FÖLDVÁRY KÁROLY
FÖLDVÁRY KÁROLY
Gyergyószentmiklós, 1809. nov. 26. F. Pál, Székelyföldre került - valószínüleg délszláv származású - határőrtiszt és Klianovics Katalin fia. Magyar nemes, gör. keleti vallású (később r. kat.). A 62. gyalogezred szegedi nevelőintézetben végez. Kilépett hadnagy (1828-1835. a 62. és a 41. gyalogezredben szolgált), gazdálkodó Nyárádandrásfalván. Felesége tamásfalvi Thury Bora (meghalt Pest, 1870.), gyermektelen.
1848. jún. 19. folyamodására főhadnaggyá nevezik ki a 3. (szegedi) honvédzászlóaljhoz. Júliustól a szerb felkelők ellen harcol alakulatával, a bácskai, ill.a bánsági hadszíntéren. Szept. 24. századossá léptetik elő a 30. zászlóaljhoz, de régi alakulatánál lesz az, továbbra is a Bánságban. Dec. 12- őrnagy, egy önkéntes csapat parancsnoka ui. 1849. febr. 5- a 43. zászlóalj parancsnoka a felső-tiszai hadtestben. Márc. 28. visszahelyezik a 3. zászlóalj élére, a III. hadtestbe. A tápióbicskei csatában tanúsított vitézségéért alezredessé léptetik elő (ápr.6.) és kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával (ápr.8.). Ápr. 10. Vácnál csatadöntő rohamot vezet a város elfoglalására, ezért később megkapja az érdemjel 2. osztályát (máj. 17.). Ápr. 19. Nagysallónál ismét kitünteti magát. Jún. 20- a III. hadtest egyik gyalogos hadosztályának parancsnoka. Aug. 4. Görgei tábornok ezredessé lépteti elő. A világosi fegyverletételig szolgál.
1849. nov. 5. Aradon golyó általi halálra ítélik, nov. 16. büntetését 18 év várfogságra változtatják. 1850. júniusában kegyelmet kap. Ezt követően felesége székelyföldi birtokán gazdálkodik. 1852. a Makk-May-féle függetlenségi szervezkedés székelyföldi résztvevőjeként letartóztatják, két év vizsgálati fogság után Salzburgba, majd Pestre internálják. 1859. emigrál és beáll az olaszországi magyar légióba. 1862- a légió parancsnoka, annak feloszlatásáig (1867. január). Az Abruzzókban tevékenykedő rablóbandák és a Pápai Államot támogató szabadcsapattok felszámolásáért az olasz hadseregben ezredesi rangot és számos kitüntetést kap. A kiegyezés után hazatér. 1868. a Pest városi Honvédegylet tagja. Később egy állami közalapítvány vezető hivatalnoka. † Cegléd, 1883. dec. 14.
Pálmay: Háromszék 445., Hegyesi: A harmadik honvédzászlóalj passim, Lukács Lajos 1986. passim, Vas. Újs. 1867/28., 45. és 1883/51., KAW: Gb. 62. LIR. 1820-1840. 3/32., HL: Aradi hadb. 113/3 2/235., Közlöny 1848/13., 109., 1849/20., 74., 76., 112., Gyászjel. OSzK, portré: Hadtört. Múz. Fotóa.
