GELICH RIHÁRD
GELICH RIHÁRD
Pozsony, 1821. jún. 2. G. András cs. kir. százados (végül ezredes) és Balbi, Catherina fia. Katona-dinasztiából származott, nemes, r. kat. A bécsújhelyi katonai akadémián végez (1833-1840.). 1840- alhadnagy a 12., 1845- hadnagy a 30. gyalogezredben. 1849- felesége Vadász Karolina (V. Manó szegedi polgármester lánya, meghalt Bp., 1882.).
1848. okt. 30. szolgálatra jelentkezik a honvédseregbe. Nov. 11. (1.) főhadnaggyá nevezik ki a 13. zászlóaljhoz és a hadügyminisztérium Táborkari osztályára osztják be. Itt szolgál a világosi fegyverletételig. 1849. febr. 8 (jan. 1.)- százados a Hadműveleti alosztály főnöke. E beosztásában jún. 25 (1.)- őrnagy, az említett osztály ideiglenes vezetője.
A fogságból megszökik, egy ideig Szegeden bujkál, majd kimenekül. Brüsszelben, 1851. Londonban telepedik le. Távollétében a császári hadbíróság halálra ítéli (1851.máj. 30.) Később jelentéseket küld a magyar emigrációról a bécsi titkosrendőrségnek. 1855-1857. a brit hadsereg idegenlégiójának őrnagya, részt vesz a krími háborúban. 1858. hazatér, rövid vizsgálati fogság után szabadon engedik. A kiegyezésig újságíró Szegeden, Pesten. ill.Temesváron. 1867- osztálytanácsos a magyar hadügyminisztériumban. 1870- ezredes a magyar királyi honvédségnél, 1878. vezérőrnagyi címmel nyugalmazzák. A Pest városi Honvédegylet tagja volt. Megírta a szabadságharc katonai történetét (Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. I-III., Bp., 1882- 1889.). † Budapest, 1899. febr. 4.
Szinnyei: Magyar írók III. 1097-1100., Borovszky: Pozsony vm. 422-423., Hazánk s a Külföld 1867/4., Svoboda: Die Zöglinge 674-675., Uő.: Die Theres. MA. II. 42., KAW: Gb. 12. LIR. 1841-1850. 22/192., Uo.: Trauungsbuch 34. LIR. – 1816., Közlöny 1848/155., 1849/23., 151., Mikár Zsigmond I. 23. és II. 52., Gyászjel. (feleségéé, 1882.) OSzK, portré: MNM. Tört. Fotótár.
