gróf BATTHYÁNY KÁZMÉR
gróf BATTHYÁNY KÁZMÉR
Pozsony, 1807. jún. 4. Gr. B. Antal-József nagybirtokos és gr. Rogendorf Cecília fia. Magyar, r. kat., 1847- ref. Tanulmányait magánúton végzi. 1839- a felsőház tagja, reformpárti politikus. 1844- az Országos Védegylet, majd az Iparegyesület elnöke, ismert művészetpártoló. Felesége 1847- gr. Keglevich Auguszta (gr. Szapáry Antal, a későbbi '48-as honvéd őrnagy elvált neje), gyermektelen.
Az első felelős kormány megalakulása után Baranya megye főispánja lesz. (1848. ápr. 22.). Júniustól közreműködik a Pécsen alakuló 8. honvédzászlóalj szervezésében és a megye drávai védvonalának kiépítésében. Szept. 17- Baranya megye népfelkelési kormánybiztosa. Jellačić támadása idején Baranya megye nemzetőreinek és népfelkelőinek főparancsnoka, egy önkéntes nemzetőr (a későbbi 51. honvéd-) zászlóalj alakítója. Okt. 22. csapatai élén bevonul az eszéki várba, s így biztosítja azt a forradalmi kormány számára. Részt vesz a vár körüli csatározásokban. 1849. febr. 4. elhagyja a várat, hogy felmentésére csapatokat hozzon, de távollétében az őrség megadja magát. Febr. 12. a Délvidék tejhatalmú kormánybiztosává és címzetes nemzetőr ezredessé nevezik ki. Délvidéki menekültekből több védzászlóaljat és két lovas osztályt szervez Szegeden és környékén („Bács megyei védsereg“). Március végétől részt vesz Perczel Mór tábornok délvidéki felszabadító hadjáratában. Máj. 2- a szabadságharc végéig a Szemere-kormány külügyminisztere.
A fegyverletételkor emigrál. Vidini, majd sumlai tartozkodás után az emigráció vezetőivel Kisázsiába (Kütahya) internálják. Ennek feloldása után (1851. aug.) Párizsban telepedik le. A császáriak távollétében halálra ítélik (Pest, 1851 szept.). † Párizs, 1854. júl. 12.
Füzes Miklós: Batthyány Kázmér Magyar História sorozat, Bp., 1990., KLÖM. XIII-XVI. (ld. XIV. 918., és XV. 903.), HL: Pesti hadb. 1851- 10/26., portré: Gracza György I. 285.
