HERKALOVIĆ, ANDRÁS
HERKALOVIĆ, ANDRÁS
Doljana, Otočáći határőrezred (más adat szerint Zengg), Horvátország, 1810. Nem nemes, szerb, gör. keleti vallású. 1824- hadfi a 36. gyalogezrednél (elvégzi a három éves grazi katonaiskolát) végez (1824-1827. ), majd hadfi, 1831- zászós, 1836- hadnagy, 1844- főhadnagy a 62. Turszky gyalogezredben. Nőtlen.
Ezrede 2. zászlóaljával 1848. szeptemberében a bánsági hadszíntérre, a szerb felkelők ellen vezénylik. Szept. 6- cs. kir. alszázados. Októberben Törökbecsén állomásozó alakulatával csatlakozik a honvédsereghez. 1849. jan. 17 (1.)- vezérkari őrnagy, Damjanich tábornok ugyanekkor egy segélysereggel Bemhez küldi. Részt vesz az erdélyi hadjáratban. Ápr. 7 (márc.21.)- vezérkari alezredes. Április - májusban közreműködik Bem temesközi hadjáratában. Később a karánsebesi, ill. az orsovai katonai körzet parancsnoka. Máj. 27. kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Július végén a hadügyminisztériumba rendelik szolgálattételre. A világosi fegyverletételnél esik fogságba.
1850. febr. 27. Aradon golyó általi halálra, márc. 14. tizenhat év várfogságra ítélik. 1856. ápr. 3. kegyelmet kap. † Nagybecskerek, 1867. júl. 28. (más adat szerint: 1864. júl. 29.).
Közlöny 1849/7és, 74., Nagy: Háromszék LXIV., KAW: Grundb. 62. LIR., 1841-1857. 5/161., HL: Aradi hadb. 113/16 2/382., Gracza György V. 969., portré: Dinyés László
