Benczur Gyula.
Benczur Gyula.
A most élő festőművészek közt kassainak nevezhetjük Benczur Gyulát, a ki Nyiregyházán született ugyan, de 1844. január 28-án zsenge korában már Kassára költöztek vele szülei. Már az 1848-iki mozgalmakat mint öt éves gyermek figyelemmel nézte Kassán s az átvonuló katonákat, huszárokat, osztrákokat, később az oroszokat rajzolgatta. Családja az első vázlatokat eltette emlékül. A rajzolásban Klimkovics Béla volt első mestere, később a reáliskolában Klimkovics Ferencz keze alá került, a kit mindig nagyra becsült. Miután 1860-ban elvégezte a reáliskolát, atyja hosszu vonakodás után 1861-ben elvitte Münchenbe, az ottani művészakademiába, Benczur Gyulát még itt is eltéríteni igyekezett atyja a festői pályától, megkérte Schwoiser udvari festőt is, hogy beszélje le róla; de mind hiába, az ifju művész lelkesedése az anyagi küzdelmektől sem riadt vissza. Benczur csakhamar kedvelt tanitványa lett Hiltenspergernek és Anschütznek s magára vonta Piloty figyelmét, 1864-ből származik két önálló munkája, Fiedler Károly kassai takarékpénztári igazgató arczképe és „A balatoni halász”, melyet az országos képzőművészeti társulat 1866-ban albumlapjaiban kiadott. A két kép Budapesten az állami ösztöndíjat szerezte meg neki s ugyanakkor Piloty fölvette iskolájába, a hol akkor Makart, Max Gabriel, Lossow, Defregger, Wagner Sándor, Lietzenmayer Sándor dolgoztak, a kik mind előkelő nevet vívtak ki a festőművészetben. Benczur több jelentékeny művet alkotott az iskolában, melyből 1869-ben lépett ki.
RENAISSANCE KANDALLÓ 1592-BŐL.
(Myskovszki Viktor tanár rajza)
1870-ben készítette „Vajk keresztelése” vázlatát, melylyel a br. Eötvös József által történeti festményre hirdetett pályázaton nyert s mely 1875-ben 163egészen elkészülvén, a nemzeti muzeum képtárába került. 1871-ben Londonban aranyérmet nyert „XVI. Lajos és családja a versaillesi palota megrohanásakor” czímű nagy történeti festménye, melynek eredetije Londonban maradt. E nagy siker után, mely anyagi helyzetében is gondtalanságot biztosított neki, nemsokára megnősült, elvevén Max Gábor nővérét. Kassán ülte menyegzőjét 1873-ban. II. Lajos bajor király 1876-ban kinevezte a müncheni festő-akademia tanárává. Itt számos mesterművet alkotott, míg 1884-ben a magyar kormány a Budapesten felállított mesteriskola vezetőjének hivta meg. Ujabb időben a király arczképén kívűl több jeles arczképe s a Budavár megvételét ábrázoló nagy festménye hirdetik ecsetjének gazdag erejét.
