1663-iki országgyülés. I. Lipót. Panaszok.
1663-iki országgyülés. I. Lipót. Panaszok.
Az 1663-iki országgyülés elhatározta a török elleni hadjáratot és kellő haderő kiállitását. Szeptember 18-án a felső-magyarországi vármegyék fölkelő hadának Abauj vármegye területén, Boldogkőváránál kellett összegyülnie. Bakos Gábor volt vezérökül kiszemelve. De a magyar nemesség fölkelése hiába való áldozat volt. A török hadsereget Montecuccoli 1664-ben keményen megverte ugyan Szt.-Gotthárdnál, de a győzelmet nem hogy kihasználta volna a kormány Magyarország hódolt részeinek felszabaditására, hanem a Magyarország hozzájárulása nélkül kötött, lealázó vasvári békében továbbra is módot nyujtott a töröknek hóditmánya megtartására. A német katonák kellettek a magyarok fékentartására. Wesselényi nádor és Bocskay István zempléni főispán hiába emelnek panaszt I. Lipót királynál a várak német katonasága miatt. A kormánya még kiméletlenebbül folytatja az erőszakosság politikáját. 1665-ben Csáky Ferenczet felső-magyarországi főkapitánynyá nevezvén ki, Stahremberg Rüdiger Ernő grófot küldi királyi biztosképen, hogy ő igtassa az uj főkapitányt hivatalába. Csákyt be sem eresztették Kassára; a tizenhárom vármegye és a szab. kir. városok nevében 509pedig Bocskay István zempléni főispán fölterjesztést tett a koronához a törvénytelenség miatt, kijelentvén, hogy a vármegyék és a kir. városok csak ugy ismerik el Csákyt, ha magyar biztos helyezi méltóságába. Hosszu vonakodás után a vármegyék követelése teljesedett; Csáky Ferencz beigtatására Bársonyi György szepesi főprépostot küldék királyi biztosul. A várak német katonasága megmaradt azután is; Kassára is már 1665-ben, midőn Csáky beigtatása ellen a vármegyék tiltakoztak, Rothal grófot neveztette ki Lobkowitz parancsnoknak, a ki a főkapitánynyal együtt buzgón igyekezett a magyar nemesek gyülekezeteit korlátozni, a törvénytelenségek ellen való felszólalásaikat elnyomni.
