Abauj vármegye Ulászló ellen.
Abauj vármegye Ulászló ellen.
Az Ulászló erélytelensége által támadt szomoru viszonyok között a köznemesség vált az állam fenntartó elemévé. Ennek egyik bizonyítéka, hogy azt a szégyenletes békeszerződést, melyet a német császár Ulászlóval kötött, és a melyet az országnak ekkoron már kivált főnemessége, alig néhány kivételével, elfogadott, úgy az 1492-iki, mint az 1498-iki országgyüléseken a nemzet zömét képező köznemesség megbotránkozással utasitotta vissza. De fölemelte szavát a vármegyei gyüléseken is a törvénytelenségek ellen; így mint tudjuk, Abaujvármegye tiltakozott Ulászlónak ama rendelete ellen, melyet 1494-ben a Kassára hirtelenében összehívott és csupán a főrendüekkel megtartott törvénytelen országgyüléssel adatott ki, hogy minden jobbágy-telek egy-egy arany forint adót fizessen. A hatalmában elbizakodott főnemesség túlkapásainak korlátozása végett történtek ugyan fontos törvényes intézkedések, mint az országtanács felállítása és ennek az országgyüléssel szemben való felelőssége; de a gyakorlatban egyiket sem foganatosították, sőt az akkori zilált viszonyok közt foganatosithatók sem voltak.
Ulászló király egész uralkodása alatt, de azon túl is 1519-ig Perényi Imre nádor volt a vármegye főispánja, a kit Perényi Péter követett; alispánok 1482–1493-ig Kápolnay Zsigmond és Baksay István, 1495-ben Rátkay István, 1497-ben Kápolnay Zsigmond, 1498-ban Tomory István, 1499-ben Kápolnay Zsigmond és Tomory István, 1503-ban Fanchaly László 1505-ben Buttkay Mihály, 1506., 1507., 1508., 1509., 1510-ben Fanchaly László, 1511-ben Berthóty Szaniszló, 1512., 1513-ban Gagyi Demeter, 1515-ben Berthóty Szaniszló, 1517-ben Gagyi Demeter, 1518-ban Berthóty Szaniszló, 1519–1522-ig Zemerei Mihály, Országgyűlési, megyei követekül bethlenfalvi Thurzó Péter és Fancsaly László emlittetnek.
A megyei levéltár második régi okmánya, a Wendéghy, Báthory, Bárczay és Gagyi családokat érdekli 1513-ból, amely okmányt „Paulus Prepositus et conventus Monasterii Beati Johannis Baptistae de Jászov” állitott ki.
