Adó.
Adó.
Az 1564-ben összeirt adózó porták száma nagy csökkenést mutat. Abauj vármegyében 1568 szabad és 118 1/2 hódolt portát állapítottak meg a dikális összeirások. A vármegye úgy a várak megerősítésére, mint a török elleni hadviseléhez való hozzájárulásra, nemkülönben a tisztviselők díjazására többször vetett ki megyei adót, még pedig a nemesekre is. Több ízben találunk a királyi adó behajtása végett tett intézkedésekre.
1572-ben a vármegye minden adórovás után fél köböl zabot rendelt szedetni s ezen kívül az alispán és a jegyző fizetésére kapunként 25 dénárt.
1573-ban a vármegye a szendrői várban teljesítendő közmunkával Mandolay Pétert bízta meg és felhatalmazta 80 dénárnak kapuszámszerinti beszedésére; az ő fizetését havonként 6 frtban állapitotta meg. Az 1567. évi 17. t.-cz. 11.§-a és az 1569. évi 19. t.-cz. 7. § már előbb elrendelte, hogy a vármegyebeli jobbágyok 12 napi ingyen munkát tartoznak szolgálni a vár erőditési műveleteinél.
Az 1574-ik évi Sarlós Boldogasszony napján Gönczön tartott vármegyei közgyülés a vármegye szükségleteire minden birtokos nemes személytől 50 dénárt, a középrendüektől 25, a kisbirtokuaktól 12 1/2 dénárnyi „taksát” rendelt beszedetni.
Ugyancsak Gönczön 1576. Reminiscere vasárnap utáni hétfőn tartott gyülésben a szikszói birák készségüket jelentik ki, hogy Szt.-Márton napjára a király adóját lefizetik s az adószedőt a gyülés szine előtt készpénzzel megintik az adó elfogadására; számadásaik felett eskütételre is készek.
