A meczenzéfi nép multját homály födi. A monda szerint a régmultban egy Metzen nevezetü nő embereivel a Dörflben telepedett le. (Meczenzéf németül Metzenseifen. Seifen = patak, völgy, a melyben bányamívelés folyik.) E szájról-szájra adott hagyomány mellett bizonyíthatnának az oda közelfekvő Fekete-Bódva torkolatában feltalálható nagy kiterjedésü rézsalakhalmok és az is, hogy a Dörflnek elnevezett kis fensik területe csakugyan elpusztult telepitvény nyomára vall, valamint hogy Dölfl magyarul falucskát jelent. Nátafalussy szerint a XIII-ik század vége felé a jászóvári premonreiek alapitották volna Hegyalját (következetesen így neveztetik a XIV-ik század okirataiban a mai Stósz) és a két Meczenzéfet, „melyek lakossága kitartó szorgalma által már a következő században lényeges szolgálatot tett hazánknak a bányaipar terén”.
Hogy a meczenzéfiek a XIII. században csakugyan már itt voltak, a mellett bizonyít V-ik István kiváltságlevele 1272-ből, mely a meczenzéfieknek adatott és melynek eredetije a szepességi káptalan, másolata pedig Felső-Meczenzéf irattárában őriztetik. Tekintettel pedig arra, hogy az összes itt létező bányák közül már a multban is a Luczia-telep volt az, a mely kiváló mívelésben részesült, – mert a telep kibuvása mellett gazdag fakó- és rézérczek voltak, – képzelhető, a mint a hagyomány mondja, hogy a Dörflből a meczenzéfiek az Őrhegy déli lejtőjére költöztek, miután a Luczia-telep e hegy keleti oldalában nem messze Felső-Meczenzéftől fekszik. Igy tehát a Luczia-telep adta meg Felső-Meczenzéfnek bányász jellegét. A bányaváros czimet kapta II. Mátyás király kiváltságlevelével, mely 1618. julius 12-éről van keltezve. (Ennek az eredetije is a szepesi káptalan levéltárában van.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.