Jászó lerombolása.
Jászó lerombolása.
Szécsy kiküldetvén a megye többi részének biztosítására, Jászót, az egri püspök és káptalan akkor székhelyét leromboltatta. Bethlen Gábor halála után a város ujra II. Ferdinánd birtokába jutott.
Lépést tartva a hadieseményekkel, Kassa erődítése is fokozatosan tökéletesedett.
Hogy külső várfal déli része nagyobb ellenálló képességgel rendelkezzék, épült – ugy látszik még Bethlen idejében – a róla elnevezett „Bethlen Gábor-bástya”, mely az alsó kapu bal oldalában merészen ugrott ki. A felső kaputól jobbra, a belső körfal észak-keletre néző sarkában építette a város 1631-ben saját költségén a kovácsok ágyutelepét, melynek homlokzatára következő feliratu táblát illesztett: „Anno MDCXXXI sub Judicatu Generosi ac Prudentissimi viri Michaelis Vass”. Ennek megfelelően emeltetett a belső körfal észak-nyugati sarkán – a még jelenleg is fennálló fegyverház-utczai száraz-malom szomszédságában – II. Ferdinánd parancsára a mészárosok ágyutelepe, miről a következő ott elhelyezve volt felirat tanuskodott: „Sub auspiciius Sacratissimae Romanorum Imperatoriae ac Germaniae Hungariae, Bohemiae etc. Caes Regiae Majestatis Ferdinandi II. Judice civitatis Nicolai Keöszegy Anno Domini MDCXXXVII.” E védművek Rákóczy fölkelésének idejében már szolgálatot teljesítettek.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelemmé történt megválasztásában II. Ferdinánd kezdetben sehogysem tudott megnyugodni és az ellene tervezett hadjárat megindítására Eszterházy Miklós nádor alatt 1631-ben Kassán sereget is gyüjtetett. Minthogy azonban annak Bornemisza János vezérletére bizott élcsapatját Rákóczy hadvezérei u. m. ifj. Bethlen István és Zólyomy Dávid Rakamaznál megverték és az északi megyék inkább Rákóczy, mint Ferdinánd ügye mellett látszottak állást foglalni, a további hadviselést az 1632-ben megkötött kassai béke egyelőre megszüntette.
A Rákóczy-féle mozgalom 1644-ben bekövetkezett ujabb kitörésekor Abaujvármegye nemessége nyiltan az erdélyi fejedelemhez csatlakozott és Kassa polgárságával egyetértve a királyi főkapitányt, Forgách Ádámot, márczius 11-én elvonulásra kényszerítette, mire Rákóczy György a következő napon a várost birtokába vette.
Kassa kézrekerítése után Rákóczy a hadjárat folytatásának érdekében következő módon intézkedett: Kassa kapitányává Rott Orbánt nevezte ki; a lengyel határon gyülekező Homonnay János vezette sereg megfigyelésére Bakos Gábort észak felé inditotta; a Vág völgyében és a bányavárosokban kellett Kapronczay Györgynek és Bornemissza Pálnak működnie, míg a derékhadnak Rákóczy György továbbá Rákóczy Zsigmond, Kornis Zsigmond, Kemény János és Sulyok István vezérlete alatt a Garam völgyében kezdett hadakoznia.
II. Ferdinánd ezen készületekkel szemben Eszterházy Miklós nádor parancsnoksága alatt mintegy 8,000 embert indított a Duna vidékéről Abaujvármegyébe; Puchaim Kristóf és Götz tábornokok körülbelül 12 ezernyi serege a bányavárosok védelmére tolatott előre.
