Szepsi.
Szepsi.
A cseh fővezér e győzelem után sem szállhatta meg Kassát, ennek fékentartása végett azonban fölépíttette a szepsi vagy moldvai várat, mire Kassa városa, országgyülési határozatra, a Semsey-család Kassa és Szepsi között fekvő caczai várkastélyát szétromboltatta, nehogy ez hasonlóképen a csehek hatalmába kerülvén, ujabb rablófészek gyanánt használtassék.
Hunyady János, Giskra térfoglalásának hirére, még az 1449. év folyamán Szepsi előtt termett, és miután a hevenyében épített erősséget rövid ostrom után bevette, Tornán át nyugatnak fordult, hogy a bányavárosokban tartózkodó cseh fővezért fölkeresse. De az akkori zavaros állapotok közt megtörése nem sikerülhetett, csak békére hajlítása. A Giskrával 1450-ben megkötött mezőkövesdi békeszerződés értelmében Kassa ujra a csehek birtokába került.
Minthogy Giskra a kövesdi pontozatok daczára sem hagyott fel a hatalma alatt lévő országrész fosztogatásával, Hunyady 1451-ben másodszor indított hadat Abauj vármegyébe és Szepsit másodízben vette ostrom alá, mely most sem daczolhatott. Giskra e hadjárat befejeztével rövid időre ugyan elhagyta az országot, de 1455-ben megint a felvidéken hatalmaskodott, – csakhogy a régi viszony V. László és cseh hadvezére között akkortájt nem igen lehetett barátságos, máskülönben nem vette volna Kassa 1457-ben a király rendeletét, melyben a várost utasítja, hogy a csehektől átvett jászói erősséget gondosan őrizze, nehogy ismét gonosz kezekbe kerülve, a vidék romlására váljék; Hunyady László megöletése után azonban Giskra ujra Felső-Magyarország teljhatalmu főkapitányaként szerepelt.
