Erdőbirtokok.

Full text search

Erdőbirtokok.
Fekszik a magas Tátra-hegycsoportozathoz tartozó u. n. Gömör-Szepesi hegylánczolatnak ugyszólván végnyulványain, a Hernád folyó két partján, az északi szélesség 38°43’–38° 56’ és a keleti hosszuság 48° 42’–48° 52’ között, az Adriai tenger színe felett 260–951 m. magasságban, részint Abaujvármegye területén, még pedig: Kassa szab. kir. város, Kass-Ujfalu, Tihany, Miszlóka, Baska, Alsó-Tőkés, Felső-Tőkés, Kassa-Béla, Kassa-Hámor, Forró és Garadna község határában, részint Sárosmegye területén, még pedig: Kavecsán, Szt.-István, Kisfalu, Szokoly, Nagy-Ladna, Kis-Ladna, Ó-Ruzsin és Berki község határában, a Forró és Garadna, valamint a Berki község határában fekvő csekély rész kivételével egy összefüggő darabban.
Kassa város erdőségei legnagyobb részt diluviumon és alluviumon fekszenek, mely a magasabb hegységek felé harmadkori képződményekbe megy át.
A hegységeket alkotó kőzetek közül a kristályos palakőzetek fordulnak elő legnagyobb tömegben, melyeken nehány helyütt a trachyt és gneisz tör keresztül. A trias-, jura- és kréta-képződményekhez számitható mészkő és dolomit nagyobb tömegekben a Hernád folyó közvetlen közelében jön elő; Ó-Ruzsin, Kis-Ladna, Nagy-Ladna, Kisfalu és Kavecsán község határában.
A város összes erdőbirtokának földrajzi szempontból tehát dombvidéki és középhegységi jellege van.
Magasabb hegycsúcsai:
Holicza 951 m., Vosoky vrch 853, Pokrivi 889, Sivecz 784, Spaleni vrch 738, Harbek 810, Ostri Harb 811, Biela-Skala 820, Jahodna 607. Pissevenki 807 és közvetlen a város felett levő Hradov 466 m.
A hegyoldalak lejtője igen változó a lankás 5–10 foktól egészen a meredek 30–40° lejtőjű kopár mészsziklákig.
Az erdőségek talaja homokos agyag és márga, mely legtöbb helyen elég mély és televényben dúsnak mondható.
259Az erdőbirtok területén csak egyetlen egy nagyobb folyó van, a Hernád, mely ugyszólván ketté metszi azt. Megemlithető még a semmi erdőgazdasági jelentőséggel sem biró Miszlóka patak, a Béla, Réka és az Opáka patak, amely utóbbi egyuttal birtoki és megyei határt képez északnyugatról.
Az éghajlat inkább mérsékelt, mint zord.
Az északi és az északkeleti szelek igen gyakoriak, s ennek tulajdonitható a számos kései és korai fagy, mely a növénytenyészet fejlődésének hátráltatásával sokszor érezhető károkat okoz.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi