Penny-bank.
Penny-bank.
A Felsőmagyarországi népgazdászati kölcsönös hitel- és takarékegylet mint szövetkezet, melyet röviden „Penny-bank”-nak neveznek, 1874-ben keletkezett 15,000 frt törzstőkével. Jogtanácsosának hűtlensége miatt ennek is ki kellett a tűzpróbát állania, a szakszerű vezetés mellett azonban csakhamar virágzásnak indult és ez idő szerint jelentékeny szerepet játszik Kassa pénzforgalmában. Üzletköre a kölcsönösség alapján kizárólag jelzálog-kölcsönök nyujtására terjed ki. A szövetkezet eleinte nagy apparátussal lépett föl s nemcsak e megyében, hanem egész Felső-Magyarországon (Heves-, Borsod-, Zemplén-, Szepes-, Sáros- stb. megyékben) szervezett fiókokat, melyeket azonban csakhamar beszüntetett. Törzsőkéje 1873-ban 5000, 1875-ben 44,697, 1880-ban 227,445, 1885-ben 306,077, 1890-ben 303,365, 1895-ben 2.902,813 frtra szaporodott fel, míg a takarékbetétek összege 1875-ben 5254, 1880-ban 333,130, 1885-ben 540,386, 1890-ben 857,206, 1895-ben 1,247,095 frtra rugott. Óriási fejlődést mutat a jelzálogkölcsön-állomány is, mely az 1875-iki 97,636 frt-ról 1880-ban 572,239, 1890-ben 1.121,212, 1895-ben 1.452,852 frtot tett. A szövetkezet eleinte 3–6, majd 8–9%-os osztalékot fizetett s kevés kivétellel hasonló nyereségeket juttat ez idő szerint is tagjainak. A legutóbb megtartott közgyűlésen a szövetkezetnek részvénytársasággá való alakulását határozták el.
