Bethlen Gábor esküvője.
Bethlen Gábor esküvője.
Bethlen Gábor Kassán tartotta esküvőjét brandenburgi Katalinnal, János Zsigmond brandenburgi választófejedelem nővérével. A menyegző 1626. márczius 2-án ment végbe.
A fejdelem márczius 1-én fogadá aráját a városon kívül, 2000 főnyi kisérettel. Egy pompás sátorban történt első találkozásuk, mely után fényes bevonulást tartottak a városba; másnap volt az esküvő, a külföldi fejedelmi vendégek jelenlétében, a kik az esküvő után gazdag ebédre, este pedig fényes táncvigalomra gyűltek össze, köztük a német-római császár és magyar király követe is, Sennyey István kanczellár és váczi püspök. A külföldi fejedelmek követein kívül jelen volt a magyar főnemesség legnagyobb része.
A külföldi követek közől többen ajándékokat hoztak uralkodójuk megbízásából. A szultán követe két hátas lovat és tizenhárom öszvért pompásan fölkantározva és drága török árúczikkeket; II. Ferdinánd császár és király 10.000 tallér értékű, gyémánttal kirakott aranylánczot, az ifjabbik király – II. Ferdinánd fia – a már megkoronázott III. Ferdinánd 6000 tallér értékű klenódiumot; Miksa bajor választó egy arany mosdómedenczét és egy szökőkutat; a kölni választó pedig egy ezüst sast küldött. A spanyol király 10.000 arany értékű ajándékkal kedveskedett. A mennyegzői ünnepségek folyton folytak egy álló hétig. Tüzi játék, tánczmulatság, lóverseny és más szórakozás mulattatta a vendégeket; étel és ital bőségesen került az asztalra, de a magyaros konyha termékei nem igen izlettek a németeknek, kik a legszivesebb, pazar vendégszeretet daczára sem érezték magukat egészen otthonosan, mert minden külső pompa mellett sem volt kényelmükről gondoskodva. A braunschweigi herczegné s a kiséret összes tagjai kénytelenek voltak szalmán hálni; a terem, melyben tánczoltak, olajlámpákkal volt világítva, melyek kiállhatatlan bűzt terjesztettek.
Ez alkalommal az élelmi czikkek ára magasra szökött. A visszaélések meggátlása végett a városi tanács a fejedelem beleegyezésével következőleg szabta meg a piaczi árakat, mint az 1626-iki tanácsi jegyzőkönyv följegyezte: Egy tyúknak érnie kell 3, egy kövér libának 6, egy malacznak 8, egy font szalonnának 4, egy font húsnak 2, borjuhusnak 3, ürühúsnak 1 1/2 , sajtnak 3, vajnak 7, gyertyának 5, hat tojásnak 1 1/2 , kenyérnek három személyre 1, egy font halnak 5, egy szekér szénának 60, egy szekér szalmának 25, egy szekér fának 28, a legjobb bor itczéjének 8, egy mérő buzának 24, zabnak 15, árpának 16, rozsnak 12 dénárt. (Egy magyar forintra 100 dénárt számítottak.) A mint látjuk, a húsnemű aránytalanul olcsó volt a drágaság közepette.
