Csehek erőszakoskodása.
Csehek erőszakoskodása.
Giskra segitsége Erzsébet, illetőleg a kiskorú László herczeg mellett, szemben az ország rendei által megválasztott Ulászlóval, sok kellemetlenséget okozott aztán Kassának. A csehek urakká lettek a vidéken, s míg Giskra Kassán tartotta főhadiszállását, seregének egyes osztályai a megerősített helyekről és templomudvarokból, mint a minő volt Szepsin és Mislyén, folyton fenyegették a polgárok biztonságát. Giskra emberei a huszita vallást is kezdték terjeszteni a városban és környékén, de nem nagy sikerrel.
A magukat befészkelt, az ország törvényeit semmibe sem vevő csehek ellen a közállapotok ziláltsága s a várnai csatát követő interregnum és 45párttusakodások miatt semmire sem mehettek; a rendek határozatainak, minthogy kellő fegyveres erő nem szerezhetett nekik érvényt, nem lett foganatjuk. Végre 1449-ben Hunyadi János tökélte el magát, hogy kiszorítja a felvidékről a cseheket. Szepsi erősségét elfoglalta s leromboltatta; de azért Giskra azután is Kassa birtokában maradt. A Giskrának kölcsönzött 33,000 forint megfizetését azonban később V. László elvállalta s annak fejében örök időre fölmentette a kassaiakat a harminczad fizetése alól.
