A szabad királyi város első tisztviselője a biró (iudex) volt, a ki a tizenkét tanácstaggal (iurati cives, consules) itélt a lakosság összes ügyeiben; a felebbezett ügyeket a tárnokmester itélete alá bocsátották. A községi ügyek irányzására befolyt a 100 tagból (senatores) álló község (communitas), melynek vezére a tribunus plebis (fürmender) volt. Fekete községnek nevezték a tanácson és közgyülésen kívül álló polgárok összességét.
A birót, tanácsot és közgyülést évenkint újonnan választották háromkirályok napján.
A külvárosoknak szintén voltak külön választott biráik.
ZÁPOLYA JÁNOS. (Orsz. képtár.)
A községi, rendőri és gazdasági ügyek vitelére választottak úgynevezett grófokat, a kik a külső birtokokon való gazdálkodást vezették, továbbá adószedőket, fizető-, bor-, malom-, sör-, gabona-tiszteket, testamentumhallgatókat, más tiszteket, a kik a kórházra, városi mérőre, az árucsarnokra, a mértékekre ügyeltek.
A czéhek is beleilleszkedtek a városi közigazgatásba. A czéhmestereket is vizkeresztkor választották s ők is esküt tettek. Az eskü (1517) ily formán szólott: „Hogy a ti mivetekhez szerivel hozzá láttok, hogy mindennek az ő igaza meglegyen, az itten valónak, mint az idegennek és hogy ezt nem hagyjátok sem gyűlölségért, sem barátságért. Isten titeket úgy segéljen!”
48A külvárosi birák részére: „Hogy ti biró uramnak és az egész tanácsnak engedelmesek lesztek. És a mit reátok biztak, híven és szerivel hozzá láttok. Isten titeket úgy segéljen!”
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.