A belvárost észak-déli irányban ketté osztja a Fő-utcza (ring, theatrum civitatis), melynek keskeny – rendesen három ablakos – homlokzatu házai a hátsó mellékutczákig terjeszkedtek; elől a földszinten voltak a boltok vagy a műhely, az emeleten a lakószobák, hátul a kocsiszín, ólak, kamrák.
A ringgel s egyszersmind a falakkal párhuzamosan futó utczák követik ennek hajlását, így a Mészáros-utcza (platea carnificum 1394), a Fazekas-utcza (1547), Tót-utcza (1401), ma Kovács-utcza. A fő- és mellékutczákat szűk közök (Twergasse) kötik össze, mint a Lakatos-utcza (1555), a Tömlöcz-utcza (1547).
BOCSKAY ISTVÁN. (Orsz. képtár.)
A városháza a ring nyugti oldalán állott s közelében a városi mészárszékek (1477). A plébánia mai helyén volt s benne lehetett az iskola; a közös árucsarnok a színház helyén, a fürdő, a Forgách-utczában. A ringnek a Forgách-utczával képezett szögletén 1504-ben a „dy kalde herbrig” nevű szálló áll; a lőcsei ház, mely a XIV. századból eredt, 1569 óta a város tulajdona.
A külvárosi utczák közül a Tégla-utcza (1480) s a Béka-utcza (1529) északnyugatra esett; ez utóbbiban lehetett a békás fürdő (1385); ez irányban eshetett a Biró-utcza (1480) s Fokhagyma-utcza (1487); nyugatra a Forgách-utczai kapuval szemben feküdt a Szt.-Lénárd-utcza, benne Szt. Lénárd egyháza és kórháza (1473); északra az Új-utcza és a Csermely-utcza, ettől keletre a Szt. László-utcza, hasonnevű kápolnájával (1404); a 49várostól délre eshetett a Ludmány-utcza (1398.) s az Ispotály-utcza (1518), melyben (1366) a Szt. Lélekről nevezett kórház és templom állott. Ismeretlen fekvésü a Bodnár-utcza (1487) s a Kis-utcza (1518).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.