Dernye.
78Dernye.
Dernye. Előbbi neve Déronya, a hódsági járásban, Bácstól éjszakra, a Mosztonga patak balpartján fekszik, Hódságtól délre. 1764-ig puszta volt, a hova Batthyány József érsek, Bács mezőváros rendezése alkalmával, a Mosztonga tulsó partján az ú. n. Kis-Bácsban lakott görög keleti lakosokat telepítette át. Így lett Dérony érseki falu. 1767-ben már 90 1/2 adózó polgára volt. 1804 óta van parókiája. Róm. kath. temploma 1814-ben épűlt, a görög keleti templom pedig 1867-ben. Függő ezüst mécsese 1756-ból való. A közelében lévő kincstári erdőben két kisebb földvár nyomai láthatók. Az 1900. évi népszámláláskor Dernyén volt 2506 lélek 397 házban. Anyanyelv szerint: 44 magyar, 805 német, 23 tót, 2 horvát, 1619 szerb, 139 czigány. Vallás szerint: 856 róm. kath., 1619 görög keleti, 15 ág. ev., 5 izr., 11 egyéb. A község határa 9358 kat. hold. Ebből 1893-ban 466 a községé, 4912 hold a kalocsai érsekségé, a mely már a múlt században is földesura volt. Határában fekszik Nádmező (azelőtt Kletics puszta). Van itt temetkezési egyesület, segélyszövetkezet és szerb földmívelők szövetkezete. A lakosok tyilim (takarószövet) készítéssel foglalkoznak háziiparszerűleg. Dűlőnevei közűl a Pakao-Cserie (Pokol-Lócza) figyelmet érdemel. Van itt posta, de a távíró és a vasúti állomás Hódságon van.
