Körtés.
Körtés.
Körtés. A zombori járásban, Őrszállás (Sztanisics) mellett fekszik, ennek nyugati oldalán. Előbbi neve Krusevlye, a mely elszlávosított alakja egy régibb Körvélyes nevű helységnek. Első ízben 1656-ban fordúl elő, a midőn Wesselényi Ferencz nádor Darvas Jánosnak és Gesztely Jánosnak adományozza. A szomszéd Dautova falu határában van egy Kursevlye nevű patak és az általa képződő tó Krusevszka bara; az a rész, mely Szántova felé esik: Zlo-kruszki. 1659-ben Pápai Péter és Dúló György kapták a nádortól a Bács vármegyei Karakonya és Kruczenya (értsd: Karakoria és az ettől éjszak felé levő Krusevlye) szerb falvakat. Krusevlye neve a török defterekben még nem fordúl elő. De 1740 körűl is a zombori határőri sánczhoz tartozó Krusevicz helyként van említve. Cothmann kincstári biztos még 1763-ban is pusztának találta. Az 1768-iki kamarai térképen e puszta 3968 hold földdel és 594 hold mocsárral van feltüntetve. 102Müller J. 1769. évi térképe Krusevónak írja. Cothmann e pusztát továbbra is pusztának akarta hagyni és csak a tőle jobbra és balra fekvő Sztanisich és Gákova pusztákat akarta betelepíteni. A következő évben azonban mégis faluvá lett és 1772. évi június 20-án urbáriumot is kapott. A falu 34 sessioból állott; de puszta nem tartozott hozzá. Pecsétje az 1770-es évekből való. Már ez időben németek is vannak itt. Az 1780. évben róm. kath. németekkel újra telepítik a falut, 1783-ban új úrbéri szerződést kap, mely szerint 99 gazda és 10 házas zsellér lakott ekkor itt 41 paraszttelken és 2 2/8 szabad telekkel. A róm. kath. templom 1817-ben épűlt. A róm. kath. lekészséget 1785-ben szervezték. A község határa 2909 hold, ebből 922 hold a községé, de 628 nem használható. Az 1900. évi népszámláláskor 905 lélek volt itt 175 házban. Anyanyelv szerint: 16 magyar, 889 német. Vallás szerint: 902 róm. kath., 3 izr. A lakosság három olvasókört és egy temetkezési egyletet tart fenn. Három jelentékeny nagyságú tó van a határban. (522 k. hold területű.) Utolsó postája Gádor, vasúti és távíróállomása Őrszállás.
