Madaras.

Full text search

Madaras.
Madaras. Nagyközség a bácsalmási járásban, Bácsalmás alatt, a Jezer-tó mellett. Hajdan kún telep volt, s hihetőleg ez volt az 1377-ben comes Kumcheg fiainak birtoka gyanánt emlegetett possessio Madaras. 1391-ben Bodrog vármegye a területén levő gonosztevőket összeírván, többi között Tompa Lászlónak (Ladictus Tompa) madarasi jobbágyaiból is kettő kerűlt e jegyzékbe. 1403-ban Zsigmond király Madarast királyi birtokként (a melyet Bács vármegyében említi) Miklósnak, Kállai Leukus fiának adományozza és őt a kalocsai káptalan által annak birtokába be is vezetteti. De 1406-ban már ismét Bodrog vármegye intézkedik a Madarasra szökött jobbágyok iránt. Ez alkalommal e helység bírája, Miklós említtetik, és lakossága hospites néven szerepel az okíratban. 1410 és 11-ben Ozorai Pipó birtoka volt, és a vármegye ennek itteni tiszteit megbírságolja. Tőttös László panaszolja 1411 decz. 18-án a vármegyei gyűlésen, hogy Ozorai Pipó madarasi tisztjei az ő báthori birtokáról erőszakkal több lovat elhajtottak. 1416-ban Tőttös László özvegyének panasza szerint egy jobbágya Szentgyörgyből Madarasra szökött. 1439-ben Albert király Madarast Hunyadi Jánosnak adta zálogba, a mi ellen a Kállaiak tiltakoznak, hivatkozván Zsigmond király adományára. De tiltakozásuknak nem volt foganatja. Madaras várost még 1499-ben is Bodrog vármegyében említik. További birtokviszonyai okmányilag még nem bizonyíthatók; de valószínű, hogy Szabadkával közös sorsa volt. Igy 1456-ban Szilágyi Mihályra, attól Mátyás királyra szállott. 1464-ben Mátyás király, rokonának, Dengelegi Pongrácz Jánosnak adományozta és ennek magvaszakadtával, e család birtokait 1501-ben Korvin János kapta, a ki ismét 1504-ben Enyingi Török Imrének adja. 1518 és 1519-ben Ujlaki Katalin (Pongrácz leánya) tiltakozik az ellen, hogy a király az ő Csongrád vármegyei Madaras nevű városát eladományozza és Török Imre s fiai ezeket birtokba venni merészeljék. Dózsa pórhadainak leverése után, 1514-ben, Bornemisza János nagy hadával épen Madarason szállott meg. A török hódoltság korában is többször találkozunk e helységgel. Így az 1580–82. évi defterek a szabadkai nahijében sorolják fel, 44 adózó házzal, a mi akkor már jókora helység volt. 1598-ban Madaras szerb falu lakossága Esztergom vidékére költözött. 1663-ban nádori donáczió útján, Madaras Bory Mihály, Dvornikovics Miklós és Szalatnyai vagy Horváth György birtokába jutott. Egy 1665. évi összeírás régi érseki birtokként említi. A török korszak vége felé elpusztúlt és egy 1697. évi összeírásban csak pusztaként szerepel. 1712 aug. 1-én Madarász pusztát Bács vármegyében Osztroziczki Imre kapta nádori adomány útján. 1733-ban pedig a Billard család vette meg. 1743-ban Csiszovszky Ferencz szabados vállalkozott arra, hogy Madarász és Sára pusztákat betelepíti. 1751 aug. 24-én Mária Terézia Borsodi Latinovics Péter, Bács vármegye másodalispánjának s nejének, báró Bernyakovics Annának adta el Madarász pusztát, a mely már addig is 17,000 frtért Latinovicsnak zálogképen volt lekötve. Ez most még 6,000 frtot fizetvén, e pusztát összesen 23,000 frton örökösen szerezte meg, a maga és férfiutódai számára. Azóta egyrésze a mai napig a Latinovicsok birtokában van. A Latinovicsoktól újabban részt szerzett a Hahn család is, melynek itt úrilaka van. Madaras még 1786-ban is puszta volt, Fridrik szerint 1770–1782 között telepítettek be vegyesajkú lakosokkal; a németek később jöttek. Elmann szerint 1790-ben volt a telepítés. De ez adatok nem helyesek. A telepítést 1787-ben fejezték be; ez évi július hóban újólag betelepített praediumként szerepel, s ekkor kapta első pecsétjét is, melyen a falu szervezésének éve: 1787 áll. A róm. kath. lelkészséget 1789-ben állították fel, temploma pedig tíz évvel később, 1799-ben épült. A falu határa 158 telekből állott, lakossága pedig túlnyomóan magyar volt. 1820-ban 2000 róm. kath. magyar és 787 bunyevácz lakott itt. A Madarashoz tartozó Sanacz pusztán, egy ősi földvár maradványa mellett, négy őshalom látható. Roediger a községtől délre, a Kígyós bara mellett, a községi legelőn 72 sírdombból álló temetőt vizsgált meg. A szélső dombok igen magasak, a középső sorban vannak az alacsonyak. E sírdombok azonban már ekkor is fel voltak dúlva. A lakosság három temetkezési egyletet, 109egy munkás-egyletet, egy róm. kath. olvasókört és egy pénzintézetet tart fenn. Van itt gőzmalom is. A helység határa 9086 kat. holdból áll; ebből 1181 hold a községé. Madarashoz tartozik Göböljárás puszta és Újmajor. Az egyes határrészek nevei: Rosszkút, Nagykút, Baglyas és Hegyeshatár. Az 1900. évi népszámlálás szerint Madarason 5653 lélek volt, 1134 házban. Anyanyelv szerint 5148 magyar, 500 német, 6 szerb, 4 tót. Vallás szerint 5563 róm. kath., 4 gör. kel., 2 ág. ev., 16 ref., 74 izr.

Ószivácz. – A görög keleti templom.

Ópalánka. – A görög keleti templom.

Palánka.
1. A gőzkomp.
2. A dunai sétahely.
3. Mezei Károly szobra.
4. A téli kikötő.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi