Ószivácz.

Full text search

Ószivácz.
Ószivácz. A zombori járásban, a Ferencz-csatorna fölött, Cservenkától keletre fekszik. Az 1590. évi török defterek említik először, a régi Telek nevén, 31 adózó házzal, miből világos, hogy a szerbek a régi Telek vagy Telekháza helyére telepedtek le. Ez ugyanis a mohácsi vész előtt mezőváros volt, 1462-ben talán királyi birtok, 1494-ben a Vingarti Geréb családé, 1500-ban pedig Enyingi Török Imre birtoka, a ki azt Korvin Jánostól kapta. Ezután több kézen fordúlt meg, mígnem 1590-ben helyét Szivácz váltja fel. Valószínű tehát, hogy e tájban alakúlt Szivácz falu szerbekből. 1650-ben egy Sovácz nevű falu, bizonyára – Szivácz, – az érseknek dézsma fejében hét forintot fizetett. 1652-ben Szivácz helység gróf Wesselényié volt. Az 1699. évi első összeírásban Szivácz falu szintén fel van véve 34 gazdával, a mi akkor igen tekintélyes szám volt. Hihetőleg Rákóczi seregeinek pusztításai következtében a falu népessége megapadt s 1715-ben csak 28 adófizetőt találunk itt. 1717-ben Szivácz az új Bodrog vármegyébe osztatott be, de 1500 forintnyi adóját nem tudta megfizetni, mert a falunak mintegy fele a szegedi várparancsnok védelme alatt, a vármegye nem kis károsodásával, különféle katonai helységekben: Pervanicza pusztán és Szabadkán lappangott. Ezeket 1718-ban kényszerítették adójuk megfizetésére. 1719-ben 1827 forint, 1721-ben 1280 forint adó volt a falura kivetve. 1722-ben 51 gazda volt itt megadóztatva. 1725-ben Sziváczon 67 adózó egyén volt. 1730-ban a vármegye itt tartotta közgyűlését. 1740-ben négy szerb pap volt Sziváczon. Az 1768. évi kamarai térképen a falu a mai helyén van feltüntetve a Telecskán, 50 szerb és néhány magyar családdal. A falu alatt van Pervanicza puszta, délkeletre Szalasity puszta egy régi templomhelylyel és a Bajsa–Emuzsics–Szivácz találkozási pontnál van az Orlod-hát halom. A határ éjszaki részén, Puszta-Kula felé van Teleháza puszta. 1772-ben tartották meg itt az úrbéri rendezést; az előbbi idetartozott puszták: Pervanicza, Teleház, Szallasics vagy Cservenka dűlő, továbbra is megmaradtak az ő birtokában. 1780-ban új szerb-templomot kezdenek építeni. Mivel Sziváczon 65 üres telek volt, a kamarai tiszttartó 130 földmívest és négy zsellért akart idetelepíteni. A 135 ház tervét 1785-ben el is készítették s 1786-ban tavaszszal hozzáfogtak az építéshez. 1786-ban 135 prot. német család (= 475 lélek) jött a faluba s egyelőre az itteni szerbeknél laktak, de egyesek a nekik kitűzött házhelyeket azonnal el is foglalták és siettették az építést. Az új házak a szerb falu folytatását alkották, a földeket pedig fél és negyed sessiókban kapták a szerb lakosok földjei között elszórva, a mint éppen gazdátlanok voltak. Minthogy földjeik a szerbekével össze voltak keverve, ez sok viszályt okozott a falu új és régi lakosai között. A németek tehát már 1787-ben kérték II. Józseftől a teljes elkülönítést, a háborús idők miatt azonban ügyük csak 1796-ban nyert megoldást. A magyaroktól lakott utczát és ezeknek 14 1/2 megüresedett telek földjét, elköltözésük után szintén a németek kapták, úgy hogy ezeknek a telepe, melyet csak a kerteket elkülönítő árok választott el a régi falutól, 197 házból és 79 1/2 telekből állott, a mi épen az ósziváczi terület negyedrészét tette. 1796 óta tehát a német falu Újszivácz néven szerepel, míg a régi falu Ószivácz maradt. Régi pecsétje 1773-ból való. A község határa 20,902 kat. hold, melyből 1176 hold a községé, 4742 a kincstáré, 288 a Ferencz-csatorna-társulaté. Az 1904. évi miniszteri rendelet szerint hivatalos neve: Ószivácz. Ide tartozik Kissztapár puszta, hol a Ferencz-csatorna-társulat telepe és egy rizshántoló gyár van. Ósziváczon az 1900. évi népszámláláskor 7200 lélek lakott 1385 házban. Anyanyelv szerint: 1036 magyar, 2675 német, 3477 szerb, 12 egyéb. Vallás szerint: 1644 róm. kath., 3429 gör. kel., 115 ág ev., 1800 ref., 130 izr., 77 egyéb. Nagyobb birtokuk van itt Fernbach Józsefnek, Heincz Albertnek, Löbl Jakabnak, Schneider Károly dr.-nak. Téglagyára Theodorovics Dusánnak. A lakosság kaszinót tart fenn. A határ dűlőnevei jórészt még ma is magyarok, mint Kisjárás, Nagyjárás, Nagyrét, Sziget stb. A sztár sziváczi dűlőről beszélik, hogy ott építették az első települők először 135a falut. A község postája és távírója Újszivácz, vasúti állomás helyben. Itt e tájon feküdt valahol Tapolcza helység, mely 1403-ban a Szántai Marhárt család birtoka volt. Később a Harapkói Botos családé lett, de Györgynek magva szakadván, a már 1454-ben a Czoborok-nak elzálogosított részt ezek kapják.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi