Rém.

Full text search

Rém.
Rém. A bácsalmási járásban, Jánoshalma és Baja között van Felsőszentiván nyugati oldalán. Már a török defterek említik a bajai nahijében Rém falut 1580-ban 12 és 1590-ben 13 házzal. Rém szerb lakossága 1598-ban Esztergom vidékére költözött. A kalocsai érsek 1665-ben régibb okmányok alapján a falut az érsekséghez tartozónak mondotta. 1679-ben a rémiek az érseknek 3 frt adót fizettek. Mint szomszédjai, Borota és Zside, Rém is elpusztúlt, de a legújabb időben újra beletelepűlt s ekkor a m. kir. igazságügyminiszter 1883 decz. 16-án kelt rendeletével Rém községet Borota pusztájával a bajai kir. járásbíróság területéből kivette és az almásiba osztotta be. Róm. kath. temploma 1900-ban épűlt. Az 1900. évi népszámláláskor 1826 lélek volt a faluban 266 házban. Ebből anyanyelv szerint 1256 magyar, 558 német, 9 szerb, 3 egyéb. Vallás szerint 1806 róm. kath., 3 ref., 17 izr. A község határa 21,158 kat. hold. Ebből egy 1893. évi kimutatás szerint 1769 hold a községé, 2012 hold a helybeli földbirtokos társulaté 149volt. Nagyobb birtokosok Furó Lajos, Vaidinger Dezső, Rosenberg Jakab, Müller József, Klein Ferencz. Van postaügynöksége, vasúti- és távíró-állomása Bácsbokod. A mai Rém falu mellett, Jankovácztól nyugatra, terűlt el Borot, mely a mohácsi vész előtt szereplő Borothi család névadó helysége volt. Első említését Iványi találja 1237-ben a család nevében. 1391-ben, a mikor egy Borothi Pál nevű tolvajról tüntet fel adatot. 1400-ban azonban már királyi emberként szerepel egy Borothi Péter, a kinek fiát, Mihályt, 1401-ben említi oklevél. A XV. század során gyakran találkozunk Borothi nevű nemesek nevével. Ugyanez időben más családok innen veszik előnevüket, így a Boroti Biró család, melynek itt birtoka is volt; ezt Boroti Biró György magtalan elhunytával, 1481-ben a Czoborok nyerik el, Beregi Markos Péterrel, Szántai Marhárt Jánossal és Berjegi Alberttel egyetemben, Mátyás királytól. Ismerünk még, 1461-ben, Boroti előnévvel egy Tinas nevű nemest, 1466-ban Boroti Ollár és Boroti Nagy családokat, 1519-ben pedig Boroti Loránd Pált, a ki Bodrog vármegyei szolgabíró volt. A XVI. század elején, Balassi Lászlót találjuk Boroton birtokban, melyet 1511-ben, elhalta után, fivére, Fülöp abrahámi apát, vesz át. Az 1520. évi dézsmalajstrom is említi a falut, melyről az 1580. és 1590. évi török defterek is megemlékeznek. 1658-ban, Wesselényi Ferencz nádor már pusztaként Serényi Pálnak adományozta. A következő század első negyedében már végleg eltűnt a falu s 1724-ben egy bajai marhakereskedő legelőnek bérelte a lakatlan pusztát. A XIX. század 40-es éveiben a Grassalkovichok birtoka. – Csepcs (Csipcs) szintén e tájon lehetett. Már 1307-ből van róla okleveles említés. Ez a falu volt névadó helysége annak a Csepcsi családnak, mely a XIV. század első felében bukkan fel. 1333-ban a kalocsai káptalan bizonyságlevele szerint Csepcsi István.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi