Szenttamás.

Full text search

Szenttamás.
Szenttamás. Az óbecsei járásban van. Szenttamás nevével először az 1338–42. évi tizedjegyzékben találkozunk. 1448-ban Szenttamás Zsámboki Pál birtoka volt Bács vármegyében. 1467-ben a kői káptalan az elhalt Zsámboki Pál szenttamási birtokaiba Sulyok Györgyöt iktatta be. 1469-ben a Zsámboki 152család a bácsi káptalan előtt osztályos atyafiakká fogadja a Sulyokokat, mire az országbiró e birtokokat örökre a Sulyokoknak ítéli oda. 1482-ben itt találjuk a Patolcsi családot. (1504-ben az országbíró felszólítja Újlaki Lőrinczet, hogy Újlaki Miklós leánya: Ursula számára az ő nagyapja után reájamaradt birtokokból adja ki az őket illető bácsmegyei Szenttamásfalva birtokot.) A Sulyok testvérek 1508-ban új adománylevelet kapnak a királytól a már eddig is békében bírt bácsmegyei szenttamási részbirtokokra. 1525-ben Patolcsi Gergelynek nagy része van itt. Szenttamáson az Újlakiaknak is volt részük. A török defterek a bácsi nahijében 1590-ben 23 adózó házzal sorolják fel Szenttamást. A török kivonulása után az itt talált szerbekből határőri sánczot szerveztek 1702-ben s ez katonai határőri szolgálatokat tett 1750 november 1-ig. 1728-ban Szenttamás katonai sáncz volt Putnik Doroshanin főkapitánysága alatt. Hozzátartozó pusztái voltak: Devecser, Sofronya, Szirnievo, Kipovó és Turia. A sáncz 400 főből álló lovas és gyalogos csapatot tartozott kiállítani. Ezek a katonák a verbásziaktól 150 hold földet ragadtak el. 1731-ben a vármegye panaszolja, hogy Szenttamás magához ragadta Kutas, Szirnievo, Kipove kamarai pusztákat egészen, Turia, Verbász és Felity pusztákat pedig részben. 1740-ben a vármegye panaszában említi, hogy e katonai sánczhoz két puszta: Devetser és Sofronya tartozik és csak 54 katonát köteles adni, pedig 200 adóképes egyént lehetne e helységben találni. A határőrvidék megszüntével 1751-ben a tiszai koronakerület egyik tagja lett. 1848-ban a vármegyébe kebeleztetik s 1870-ben a földesúri terhek alól megváltja magát. Ipara már a század elején szépen fejlett volt; a szabók, szűcsök stb. 1815-ben kaptak szabadalmat. Bauer 1805. évi feljegyzése szerint Szenttamástól keletre egy Puk nevű dűlő van. A faluhoz tartoznak még Razlivó, Devecser, Sofronya és Kutas puszták. Az 1848. évi magyar szabadságharczban Szenttamás volt a lázadó ráczok főfészke, mely több ostromot állott ki sikeresen, míg végre Perczel tábornok 1849 április 30-án bevette s borzasztóan lakolt eddigi bűneiért. A róm. kath. lakosoknak már 1784-ben volt parókiájuk s ez 1849-ben leégett. A templom 1815-ben épűlt, a 48-as zavarokban erősen megrongálódott. 1886-ban kibővítették. Azonkívűl van itt még gör. kel. templom is, a mely 1808-ból való. Szenttamáson az 1900. évi összeírás szerint volt 13,228 lélek 2419 házban. Anyanyelv szerint: 7371 szerb, 5108 magyar, 637 német, 65 kisorosz, 34 egyéb. Vallás szerint: 7830 gör. kel., 4893 róm. kath., 418 ág. ev., 156 izr., 250 ref. és egyéb. A község határa 43,207 kat. hold, ebből a községnek 2001 holdja van. Nagybirtokosok Dungyerszky Jása, Lázár és Steván, és ifj. Schaffer Mór. A községben van több kultúrális egylet: Magyar olvasókör, Szerb nőegylet, Szerb olvasóegylet, Mértékletességi egylet, Népkör. Gazdasági egyesületek: Szenttamási I. temetkezési egylet, I., II., III. Szenttamási földmívelő-szövetkezet, Földmíves- és munkás-egylet, Szenttamási I. szerb takarékpénztár, Szenttamási szerb kölcsönös segélyző-egylet, mint szövetkezet, Szenttamás I. magyar önsegélyző és hitelszövetkezet, Első magyar fogyasztási szövetkezet, Néphitelbank. Nagyobb ipari vállalatok: Mezőgazdasági szerszám-gyár, mely a Dungyerszky Lázáré; műmalom (vízi), Ferenczcsatorna részvénytársaságé; gőzmalom és gőzfűrész, Gavanszky testvérek és Alexievitsé; téglagyár, Käuser Jánosé; szódagyár, egyik Runits Milosé, másik Rosenberg Bernáté; eczetgyár, Berger Márké; mészégető, Dungyerszky Lázáré; könyvnyomda, Marinkov Szvetozáré. Az 1904. évi miniszteri rendelet szerint az eddigi Bácsszenttamás helyett Szenttamás a hivatalos neve. Határában több tanya van. Posta és távíró-hivatala helyben, három országos vásárt tart. E vidéken feküdt hajdan Szentpéter, a XV. század elején a Csévi Sáfárok és a Vitéz család birtoka, kik 1414 és 30 között részint el-, részint zálogba adták az ő részeiket a Garaiaknak. 1464-ben már csak a Garaiak vannak birtokosokként említve.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi