Tündéres.
Tündéres.
Tündéres. Kis község a titeli járásban, Sajkáslak és Mozsor között. Előbbi neve Vilova. Ezzel a névvel először 1702-ben találkozunk, midőn mint katonai sánczot szervezték és a dunai határőrvidékbe osztották be. 1715-ben Vilvárnak írva találjuk. 1728-ban Vilova katonai sánczban csak egy hadnagy volt egy félszázad gyalogos határőrrel. 1740 körűl panaszolja a vármegye, hogy e katonai sáncznak Szurdok nevű pusztája is van, és csak 20 katonát állít ki, pedig 70 adófizető egyén is volna ott található. 1750-ben e sánczot nem osztották fel, hanem a szegedi várparancsnoknak vetették alá és csajkás századok felállítására tartották vissza. Minthogy azonban ez egyelőre nem sikerűlt, 1752-ben ideiglenesen ez a helység is a vármegye alá kerűlt. 1763-ban ismét katonai hatóság vette át Vilovát és a csajkás század tényleg életbe is lépett. Csak 100 évi csajkás élete után, 1873-ban, a csajkás militáris rendszer megszüntével, kebeleztetett vissza a vármegyéhez. A gör. kel. felekezet temploma 1806-ban épűlt. Az 1900. évi népszámláláskor Tündéresen volt 1180 lélek 230 házban. Anyanyelv szerint: 1108 szerb, 28 német, 43 magyar. Vallás szerint: 1066 gör. kel., 47 r. kath., 25 ág. ev., 6 ref., 32 izr. A község határa 3860 kat. hold, melyből a községnek 1127, az angol-osztrák banknak 1072 holdnyi területe van. A határt gyakran sújtja árvíz, így nagyobb vízáradás volt 1876, 1884 és 1895. években. A határbeli dűlők nevei ma is még főleg magyarok: igy Heréskertek, Kapitányszoros, Fehérszoros stb. Van postája, távíró és vasúti állomása.
