A belsőség elhelyezése.
A belsőség elhelyezése.
A belsőség merőlegesen dűl az utczasorra. Kerítésűl a folyóvizek mentén a korczolt nád, ritkábban a vessző szerepel; a vármegye belső területein legjellemzőbb a vert-fal kerítés, melyre keresztben, szélességénél hosszabb nádréteget, arra földet raknak. Legközönségesebb ma, a midőn a fa-féle a fejlettebb közlekedés révén könnyen jut el mindenüvé, a lécz- vagy deszkakerítés. Leggyakoribb a festetlen, síma, vagy léczekkel bordázott deszkakapu, felső szélén ívesen vágott és csipkés szegődeszkával ellátva. Ha festett, színei a sárgásbarna, barna és a zöld. A belsőségnek legtöbbször a baloldalára épül a lakóház, hosszában az utczára tekintő homlokzattal. Előtte csak elvétve akad kertecske. (Tataház, Temerin.) Ezzel szemben csak ritka régi (Jánoshalma), annál több olyan újabbkori példa van, a midőn oldalával nyújtózik végig a ház az utcza 326sorának hosszában. Ez az újabbkori építési mód, a mely tisztán téglából, cserépből épít, tudákos pallérok találmánya, mely a leglehetetlenebb ornamentális és színbeli elemek zsúfolásával, kirívó ellentétben áll a régi házak primitív, de stílszerű és a nép lelkéből fakadó díszítésével. Akad itt-ott, pl. a tizenkétezer lakosú Topolyán is olyan eset, hogy a község beltelkén, utczasorok közötti térségen, telke közepén áll a gazda régi, egyszerű, valószínűleg az első telepesek háztípusában épűlt lakása. A háztelkek aránylag szűk csíkok, a melyeken a házzal szemben az ól, a góré, a földpincze lejárata helyezkedik el. Másutt a házzal szemben egy második és kisebbik ház épűlt, legtöbbször háromtagozatú s előtte az utcza felé a szántalpas hombár áll a kúttal, mögötte a baromfiól. Az istálló, félszer a lakóhelyiségekkel egy vonalban s a legtöbbször egy fedél alatt áll, legfeljebb csak tűzfal választja el őket. A bácskai magyarság háza tehát az ú. n. „egyenes ház”. Nagyobb, különálló pajták ritkák. A beépített telek folytatása egy-egy kis kert, szűkes szérű, mely a másik utczasorra néző ház belsőségével érintkezik. A gazdák asztagjai, kazlai a leggyakrabban a községen kívűl állanak, ott csépelnek újabban gőzgépekkel, s ott, vagy künn a mezőn nyomtatják ki a gabonát. Téres szérűre nincsen is szükség, de úgy látszik, a telepítések vezetősége is elszámította magát, mikor a telkeket ekenyommal kijelöltette. Erre vonatkozó megjegyzések is akadnak a telepítés történetének adatai között.
