Búcsújárás. A fonóban. Kölcsönmunka. Kártyázás.

Full text search

Búcsújárás. A fonóban. Kölcsönmunka. Kártyázás.
Társas ünnepek. A búcsújárás a nép katholikus részének élénken érzett vallási szüksége. Nagyobb útra is elvezeti őket. Porosan, fáradtan róják az útakat, elűl zászlósan, kereszttel a lányok, legények, mögöttük az előéneklőjük, körülötte a férfinépség levett kalappal, mögöttük az asszonyok olvasót pörgetve. Kis távolságra gyékénysátras szekerek karavánja halad ruhával, eleséggel. A délvidékiek, különösen pünkösd előtti szombaton, Doroszló szentkútjához zarándokolnak el, az éjszakiak közelebbre eső kegyhelye a Baja melletti Vodicza. A távolabbi Gyűdre (Baranya vm.) Krisztus menybemenetele napján, pünkösdkor, Szentháromság vasárnapján látogatnak el. Ha helyben van a búcsú, előre sütnek-főznek, mert vendégűl várják a más falun lakó rokonokat. – A fonóház divatja sem múlt még el. A dávodi lányok még novemberben összeszedődnek és harminczan, negyvenen kibérelnek egy házat. Kevés pénzbeli fizetésen kívűl mindegyik egy-egy rokka csepűt is ád a háziasszonynak. Esténként azután rokkásan beállítanak és énekléssel, játékkal űzik el az egyforma munka unalmát. A legjobb nótás lány rákezdi, a többi utána énekli. A nótára a legények is beszállingóznak és legelőször is sorba eljárnak pazderját rázni, azután mindegyik leűl a szeretője mellé. Egy szélrül az ólmos pálczát odateszi a szélső lány rokkája alá, megállítja és a leányt elküldi csókolni. Ez s után a többi is, sorba csókolja a legényeket. A melyik ellenkezik, annak elvágják a rokkája zsinegjét. Ha kevés a legény, a leányok játszanak. Felöltöznek czigánynak, czigányasszonynak, ellátogatnak a másik fonóházba. Vasárnap este az egyik legény összefon egy törűlközőt „lafagynak”, odaáll vele az ajtó mellé és ezt mondja: „Kútba estem.” Erre egy leány hozzá megy, megcsókolja és ő marad a kútban. A „lafagyos” kérdi tőle: „Ki húzzon ki?” A leány szeretőjét híjja, azt megcsókolja azután az marad a kútban. – Egy játékuk a „párosi játék”. A legények sorba leűlnek, a lafagyos hajt mindnyájának párt, kit a legény kér. Azt kérdi azután: „Szereted-e párodat?” A legény azt mondja, hogy nem szereti. „Gát kiét?” – „A Simon Jánosét”. – A lafagyos elmén Simon Jánoshoz: „Kérik, János, az asszonyt.” – „Kicsoda?” – „Horvát Imre.” – „Annak nem adom.” Erre Horvát Imre kinyújtja a kezét, a lafagyos pedig belevág egyet a tenyerébe pöcsétűl. A legény azután a lafagyossal Simon János tenyerére rendel huszonötöt. A melyik az ütést nem akarja állani, lemond a kívánt párról. – Így múlik az idő tizenegy óráig, a mikor szerteoszlik a társaság, s minden legény hazakíséri szeretőjét. Másutt (Bácskertes, Bácsgyulafalva, Veprőd, Doroszló) a vasárnap délutáni táncz divatozó. Tánczaik, a melyeket egyéb összejöveteleik alkalmával is ropnak: a csárdás, a lengyelke, polka; zenéjök a trombita, tambura s csak ritkábban a czigányzene. – A móvába-dolgozás, a székely kaláka mása, fizetés nélkül, egymásnak kölcsönösen végzett munka, (szántás, kukoriczafosztás). Bácska sok helyén megvan még e jó szokás. Néhol a gazda ilyen alkalommal háza elé zászlót vagy zöld galyat tűz, vagy pedig valakit megbíz a szándéka közhírré tételével. A munkáért, a mint említettük, nem fizet, hanem a munkásokat enni és innivalóval vendégeli meg. Akárhányszor tánczra perdűl a lakoma után az összeverődött társaság. – Kártya. Az utczán, a házak elé kiállított asztalok körűl való kártyázás divatja nem magyar, inkább szláv, bár a németség körében is kedvelt szórakozási módjuk vasárnap délutánonként az öregeknek. Gomboson minden 10–15-ik ház előtt űl egy csoport s játszsza az „oplitán”-t. Nem pénzre játszanak: a vesztő pár födetlen fővel űl, mert szolga.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi