Farsang. Hamvazószerda. Virágvasárnap. Nagycsütörtök. Nagypéntek. Nagyszombat. Húsvét. Szent-György-nap. Május elseje.

Full text search

Farsang. Hamvazószerda. Virágvasárnap. Nagycsütörtök. Nagypéntek. Nagyszombat. Húsvét. Szent-György-nap. Május elseje.
A farsang mulatságait a legénység előre szervezi. Összeállnak, bandát csinálnak s kivesznek egy házat a három farsangi napra. A legtudósabb két legény szedi össze a pénzt, ők fogadják a tamburásokat, ők szerzik a bort. A leányok előre elkészítik a „bandás keszkenyőket”, mindegyik kettőt, fehér csipkéset. A melyik legénynek nincsen szeretője, az nappal behívja tánczolni azt a leányt, 340a melyiket estére el akar híni. Este van azután szaladgálás. Az apa azzal a legénynyel ereszti el lányát, a melyik hamarább érkezik. De a leány másikkal szeretne elmenni s azért elrejtőzik s elő nem jő, a míg a legény el nem távozik. Néha hármat is megkér, mégis tánczosné nélkül mard, mert vagy nem tud tánczolni, vagy „szégyöll a lányhó beszélni”. A párok azután három napig együtt mulatnak. (Dávod.) Sajkásgyörgyén a húshagyói napok, a „három napok”, nagy ünnepek. Vacsora után valamelyik háznál összejönnek a lányok, asszonyok, legények és czitera- vagy harmonikaszó mellett ropják a csárdást éjfél után 1–2 óráig. – Az álarczosok divatja inkább a nagyközségek, városok lakosai között elterjedtebb. – Hamvazó szerdán a zentai legények és leányok a szláv tuskóvontatás szokását éltetik. Bekormozott arczczal fazekat is visznek magukkal, melynek kormával a gyerekek arczát, kezét bekenik. – Virágvasárnapon a bezdániak szentelt barkából esznek egy-két szemet, hogy betegek ne legyenek. Virágvasárnapon nem szabad először legelőre hajtani a tehenet, mert elapad és nem ád több tejet. – Nagycsütörtökön elterjedt a Pilátus-verés szokása. Még a városi templomokban is (pl. Baján) akkor, a midőn a pap a breviáriummal megüti az oltár lépcsőjét, a templomban levő hívek, főként a gyerekek, botocskákkal verdesik a padokat. Ugyancsak ezen a napon, de nagyszombaton is, ha kerepelni kezdenek, az udvart gyorsan fölseprik és csengetyűvel gyorsan körűlszaladják, a következőket mondván: „Kígyók, békák elmenjetek, ide ne jöjjetek!” (Zenta.) – Nagypéteken a nők hajuk végéből levágnak és a kereszt körűl szétszórják, azt hívén, hogy azután nagyobbat nő. (Dávod.) Ha valakit e napon vesszővel vagy más valamivel megütnek, keléses lesz. (Zenta.) Másutt, pl. Szabadkán is, azt hiszik, hogyha e napon esik az eső, akkor a gyümölcs férges lesz. A leányok nagypénteken reggel fűzfa alatt mosdanak és fésűlködnek, hogy szép hajuk nőjön. (Bezdán.) A kanizsai halászok e nap hajnalán a Tisza partjára hasalva a szapolylyal csendesen ütögetik a vizét, hogy egész éven át eredménynyel halászszanak. – Nagyszombaton megérkeznek Rómából a harangok. Ekkor egy veder vizet öntenek a háztetőre és a fák alját nagyjából elseprik, hogy a ház le ne égjen és féreg ne kerűljön beléje. – Húsvét első napján húseledelt, tormát, kalácsot, piros tojást áldatnak, szenteltetnek. A hímes tojások szokása virágzó, készítésük technikája a viaszkozás. A gyereksereg fészekbe várja, melyben meg kell férnie a narancscsal; tuczázik vele, fillérest vagdos belé. Nagyon elterjedt a magyarság egész területén az öntözés vagy keleten locsolkodás, még pedig az eredetibb, de nyersebb formáján kívűl már a szagos vízzel való öntözés is. Húsvét másodnapján a legények elfogják, elvonszolják a kútra és három-négy vödör vízzel locsolják meg a leányt, a ki köszönetképen meg is vendégeli őket kocsonyával, kalácscsal, pálinkával. A rákövetkező napon azután visszaadják a kölcsönt. Jaj annak a legénynek, a melyiken erőt vehetnek, mert vályuba fektetik és úgy öntözik le. A tavaszi ünnepkör babonáinak fókusza a Szent György-nap (ápr. 24.) Ha e napon bevágják a kapufélfát, a tehén hasznát elviszik. Őrzik is az előtti napon éjfélig, de ha mindezek ellenére megesett a baj, megfaragták a kaput, addig nem eresztik át a tehenet, a míg kutyát vagy macskát nem hajtottak át rajta. (Veprőd, Péterréve, stb.) Ha e napon kihajtják a tehenet, utána kell rúgni a papucsot, akkor jó tejet ád. (Bezdán.) A ki Szent György-nap előtt piros pillét fog, tegye a bugyellárisába; mindíg nagyon sok pénze lesz. Ha denevért fogott, ezüstpénzzel vágja le a fejét; mindíg szerencsés lesz. Kígyó- vagy gyíkfejet szögeznek a jászolba, hogy a barmot minden bajtól megóvja. Ha valaki ezen a napon gyíkot fog s azzal nyakát megkeni, nem lesz torokfájása. – Május 1. A májusfa állítása a városokban, de helyenként a falvakban is divatos. A dávodi legények májusfát állítanak a lányos ház elé, a bíró, jegyző lakásához. A muzsikusok sorba járják az elűljárókat. Babonái is vannak e napnak. Kora reggel bodzát tűznek az ablakba, hogy a boszorkány be ne osonhasson rajta, vagy ugyane czélból gyertyát gyújtanak.

Bácsalmási magyar leány és legény.

Bácskai sváb asszonyok.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi