Nemzetiségek.
Nemzetiségek.
A Dunának és Tiszának a Ferencz-csatornától délre elterülő gazdag alluviális síkján, a magyarság hirtelen megfogy. Magyar községe e nagy területnek csak négy van. Az egyik, Bácskertes, a sokacz Monostorszeg közvetítésével, a Bezdánnal végződő nyugati sorhoz kapcsolódik, a másik kettő, Gombos és Doroszló, a Duna erdődi kanyarulatától éjszakra esik, a negyedik, Temerin, a tiszai sor irányában fekszik. Rajtuk kívűl e területen a német kisebbségű Tiszakálmánfalván van a magyarság többségben. Szétszórtan egyebütt is előfordúl, de mindenütt kisebbségben. Így is hozzájárúl a vármegye rendkívűl 323tarka néprajzi képének kialakításához. a) Német többséggel él Hódságon, Veprődön, Cservenkán, Kerényben, Újsóvén, Csátalján, Bácsszentivánon, Újverbászon (német, magyar), – Katymáron, Csávolyon, Vaskúton, Bácsalmáson, Bácsbokodon (német, magyar, bunyevácz); – Bácsújlakon, Ófutakon, Őrszálláson, Ókéren, Szilbereken, Regőczén, Paripáson, Óverbászon (német, szerb, magyar); – Dunabökényben (német, sokacz, magyar); – Palánkán (német, magyar, tót, horvát, szerb). – b) Szerb többségű: Csurog, Piros, Sajkáslak (szerb, magyar); – Nádalja, Úrszentiván, Mozsor, Boldogasszonyfalva, Zsablya, Titel, Sztapár, Ószivácz, Szenttamás, Káty (szerb, német, magyar); – Sajkásgyörgye (szerb, magyar, kisorosz). – c) Tót többségű: Bácsfalu, Petrőcz (tót, német, magyar); Dunagálos (tót, szerb, magyar); – Pinczéd (tót, magyar, német, szerb, kisorosz). – d) Sokacz többségű: Herczegszántó (sokacz, magyar); – Palona (sokacz, német, magyar, szerb); – Bács, Monostorszeg, Vajszka, Szond (sokacz, német, magyar). – e) Ruthén (kisorosz) többségű: Kuczora (kisorosz, német, magyar). – f) Nemesmiliticsen a bunyeváczczal egyerejű.
Bácskai magyar házak.
1. Általános. – 2. Zenta. – 3. Doroszló.
Bácskai magyar házaspár.*
A néprajzi képek egy része Szimonovits Radivoj dr. zombori orvos eredeti felvétele.
