Miként ruházatukban és külső megjelenésükben, úgy különböztek bejövetelük idején nyelvben, erkölcsökben, szokásokban s jellemükben egymástól.
Ama számos tájszólás közűl, melyeket szóbeli érintkezésöknél használtak, legelterjedtebb volt a rajnai tájszólás, melyet a pfalziak és zweibrückeniek, valamint a Hessenből valók beszéltek, kik különben is a lakosságnak zömét alkották; ezután következtek a württembergiek széles sváb tájszólásukkal, kik az „i” betűt nemcsak az „ip” és „it” összetételekben, hanem általában is „ich”- (a magyar s)-nek ejtették; továbbá a franktájszólás, „lich” és „chen” kicsinyítő ragjaival, „lichen” összetételével s „ie” és „ei” kettőshangzóival, melyek nem „i” s „a”-ra, hanem „äi” és „e”-re változnak a kiejtésben. Elterjedt volt még az elzászi és lotharingiai tájszólás, számtalan franczia szavaival: plässiren, atrapiren, parliren, stb. Majd két generácziónak kellett kihalnia, míg a nyelvi különbség elsímúlt s általános érvényre jutott a mai egységes tájszólás, mely legközelebb áll a rajnai tájszóláshoz.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.