Háziipar.
Háziipar.
A bácskai szerb nők ügyesek a kézimunkákban. A háziipar minden ágát szorgalmasan mívelik s a régi hagyományokat nemcsak gondosan fönntartják, hanem tovább is fejlesztik.
Szinte csodálatraméltó a szerb nők művészeti hajlama és tevékenysége a háziipar majdnem minden ágában. Bizonyítják ezt a szerb nők legfinomabb ízléssel párosúlt hímzései, len- és gyapjúfonásai, vászonszövései s a tyilim nevű csinos asztal-, padló-, ágy- és falszőnyegek elkészítése.
A színek vegyítéséhez művészileg értenek. Kiváló formaérzékük van. Az alakok összeállításában kifogyhatatlanok. Nem tanítja őket senki. Ez velük született tehetség, melyet az anya leányának hagy örökbe és így száll ivadékról-ivadékra.
Kiváló ügyességet és ízlést tanúsítanak a kendők és törűlközők hímzésében. Arany-, ezüst- és selyemszálakat vegyesen használnak. Néha színarany- és ezüst, máskor csupán selyemszálakból készítik az egész munkát. A selyemből vagy félselyemből készített ingeket is a legszebb és legdrágább hímzésekkel látják el. Ez ingek többnyire finom, átlátszó, patyolatszerű szövetből állanak; de vannak finom selyem- és aranyszálakkal vegyesen átszőtt szövetek (szádi, tyertyelije), melyeket különösen alúl és a felső szegélyüknél gazdag aranyhímzés ékesít.
Midőn Szász Károly, a kiváló író és költő, az 1884-iki szerb női háziipar-kiállítást Újvidéken megtekintette, e szavakat intézte e sorok írójához: „Ezen a kiállításon van néhány száz tyilim (szőnyeg) és szinte százakra menő hímzett munka. Első tekintetre úgy látszik, mintha e munkák egymáshoz hasonlítanának, de mélyebb megfigyelés után bátran mondhatjuk, hogy egyik sem hasonlít a másikhoz. Minden munka egyaránt önálló, díszes. Ez legfőbb bizonyítéka annak, hogy a szerb nép valódi költői ihlettel megáldott nép, és hogy minden szerb nő kézimunkáját lelkének fénysugaraival díszíti fel. A szerb nők kézimunkája bátran kiállhatja a versenyt minden más női kézimunkával a világon.”
