Virágvasárnap.
Virágvasárnap.
A virágvasárnap (czvéti) jellemző ünnep a szerbeknél. Az ünnep előtti estén a leányok egybegyűlnek és Lázár föltámadásáról énekelnek. Másnap reggel a leányok a szabadban napfölkelte előtt összegyűlnek, énekelnek, eljárják a kólót és meg vannak győződve róla, hogy az erdőket megnépesítő vílák e napon hagyják el búvó helyeiket és a közönséges halandótól nem hallható és nem látható dudaszó és táncz mellett vígadnak. A titokzatos erdőzúgás az ő beszédük, a patakok csörgedezése az ő csevegésük, a füvek és virágok illata az ő leheletük. 383Csak a burokban született (vilovnyák) láthatja s hallhatja e bűvös-bájos dolgokat. Ez ünnep a szerbeknél a természet megújulását jelenti.
A természet megújulására vonatkozó népszokás van Szent György napján is (Gyurgyev dán). E nap estéjén a nők virágokat, növényeket szednek. Fölfogják a malomkerékről lezuhogó vizet, a virágokat abba teszik s másnap a vízben megfürödnek, a mitől, hitük szerint, egészségesek maradnak.
