Lakodalmi szokások.
Lakodalmi szokások.
A legtöbb eredetiséget és tiszta, hamisítatlan népköltészetet találunk a lakodalmi szokásokban; a sokacz lakodalmas népénekeken megérzik a tisztes régiség zamata. Ki tudja, hol a forrása? mikor hangzott az el először?
Annyi bizonyos, hogy sok bennök a török vonatkozás, a török nőrablók elleni óvóintézkedésekre emlékeztető.
A sokacz atya (igen sokszor a nagyatya, Deda) először is a plébánián jelentkezik, megtudakolni, mikor is lesz az az Ivó, Marin, Joza, Bariša 18 éves? Ez a fő! Ha ezt a kort elérte, akkor már a „Domin”-nal (jegyzővel) kell beszélni, hogy ez a házassági engedélyt szerezze meg. Azalatt a legény a kiszemelt leánynyal beszél; (pitanje, kikérés), ha ez igent mond, a következő nap reggelén közli az anyjával, a ki természetesen mindenről értesíti az atyát. A családi tanácsban meghányják-vetik a dolgot, megbeszélik minden oldalról és ha mindent rendbehoznak, egy alkalmas napon a vőlegény anyja a leányos házhoz megy, de most már nem üres kézzel, hanem almával (Nosi jabuku), melybe a jobbmódúak 90–100 koronát dugnak bele. Ha az almát elfogadták, akkor megvan a lányos szülők beleegyezése is. Itt az első és a főszó a két jövendőbeli örömanyáé. A két atya, ha nem is mellékes szereplő, de az asszonyoktól várja a szerep kiosztását. Első teendőjük az íratkozás iránt megtenni a lépéseket. Szombaton, vecsernye után íratkoznak a jegyesek. A paphoz rajtuk kívűl, egy férfi- és egy nő-rokon is elmegy.
