Lakodalmi szokások.
Lakodalmi szokások.
A lakodalmi szokások még élénkek, pazarlók és sok régiség őrzői. Szabadkán a házasságkötés ideje a mezei munkák végeztével s az új borral következik el és ádventkor, karácsony előtt négy héttel végződik. Régebben a szülők szemelték ki fiuknak a menyasszonyt. A kólókon ma is megjelennek a fiús anyák, s szemlét tartanak a leányokon. A húsvéti öntözködéskor viszont a legények között választ a leányos család; az a legény, a ki legjobban meg tudta nyerni tetszését, az kapja a legszebb piros tojásokat. Újabban gyakoribb eset, hogy a legény maga választja jövendőbelijét. Nagy-Boldogasszony napjára az eladó sorban levő leányok új ruhát kapnak, még pedig fényűzőt. Az ünnep napján 10 órakor elmennek benne nagymisére, a melyen megjelennek a házasulandók is. Mise után korzóznak, amidőn a módos leányok a szegényektől elkülönűlten sétálnak. Délután kóló-ra mennek, néha, egy-egy vagyonos legény bált rendez, melyre igen válogatott társaságot hívnak meg; vagy a diván-ban folytatják a mulatságot. Eközben majd mindenki rátalál párjára. Otthon aztán meghányja-veti a dolgot a család és ha a szülők is beleegyeznek, akkor másnap vagy harmadnap valamelyik nőrokon, sokszor az anyával, rakiját visz a lányos házhoz. Ez áll egy üveg pálinkából, egy almából, a melybe vagyonukhoz mérten arany- vagy ezüstpénzt dugdostak és egy selyemkendőből. A megtisztelt család vagy visszaküldi az almát, pálinkát, vagy elfogyasztja. Ez utóbbi jó jel. Ha az ajánlatot elfogadják, a vőlegény családját meghívják kézfogóra (rukványa).
