Baja fellendülése.
Baja fellendülése.
A városnak mind lakossága, mind pedig forgalma és kereskedelmi fontossága, kivált a XVIII. és XIX. század határmesgyéjén, rohamosan emelkedik. Míg 1791-ben a városnak csak 5109 katholikus lakója volt, addig 1840-ben már 12,395 a lélekszáma a kath. hitközségnek. Pedig abban az időben a görög keleti lakosság nem volt még apadóban; a bevándorló németség között pedig akadt lutheránus is, úgy hogy a zsidókkal egyetemben 1840-ben 14,269 a lakosok száma.
Ezen a nagy szaporúlaton nincs mit csodálkoznunk. Baja városát fekvése predesztinálta arra, hogy kereskedelmi góczpontja legye az egész Felső-Bácskának; sőt mikor 1802-ben megnyílt a Ferencz-csatorna, az árú- és terményforgalom 293a Bánátból is Bajának vette útját. Komáromból, Győrből jöttek ide a hajósok, a kik ennek az áldott vidéknek bő termését külföldre szállították.
Egy földrajzi író a XVIII. század végéről, névleg Korabinsky János Mátyás, kinek „Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn” czímű érdekes munkája 1788-ban jelent meg Pozsonyban, egyenesen „Kis-Pest”-nek nevezi Baját, híres és látogatott vásáraiért. (I. m. 25. old.)
Sajnos, hogy Baja városának múltjáról szólván, kereskedelmének, iparának és forgalmának virágkorát is a múltba kell helyeznünk. Ugyanis azok a tényezők, melyek a virágzást előidézték, manapság már meg vannak tizedelve. Megapasztotta őket az, a mi másutt a haladásnak szokott alapfeltétele lenni, t. i. Bács-Bodrog vármegyének vasúti hálózata, mely a forgalmat szinte egy csapásra elterelte Bajától.
