A város fejlődése megindúl.

Full text search

A város fejlődése megindúl.
A béke helyreálltával a város végre saját beléletének gondozására fordíthatta figyelmét, a mire már épen szükség is volt, mivel művelődési viszonyai szab. kir. városi rangjával nem voltak összeegyeztethetők. Különösen szánandó állapotban volt a nevelés ügye. A nemrég emelt gimnáziumot kevesen látogatták s 1820-ban még egy latin irnokot is idegenből kellett behívni. A javítás és nevelés terén a tanács nézete szerint legtöbbet tehet a papság s a vallás. Miután tehát a Szt. Teréz főplébániát már 1798-ban felszentelték, most 1820-ban megkezdették a két külvárosi (kéri és zentai) templom építését, elemi népiskolák építését vették tervbe, 1818-ban pedig a városháza mellett gimnáziumot is emeltek. Elrendelték, hogy minden polgár fia látogassa az elemi s a „gramatikális” iskolát s a legjobb hat tanulóifjúnak 100–100 frt. jutalomdíjat tűztek ki. Ugyanakkor fontos rendeleteket hozott a tanács a közbiztonság s erkölcsiség érdekében is. 1816-ban a tanács kijelölte azokat az utczákat, melyekben a zsidók házakat vehettek, t. i. templomuk környékében, a mai Magyar- s Erdő-utczákban. Ezért találjuk ma is a zsidók zömét e környéken a város-erdő felé.
Szabadka haladását azonban, az 1825. évi orsz.-gyűléssel fellendülésnek indúlt nemzeti élet idején, részben a meg-megújuló személyes belharczok, részben az 1831. évi kolera akasztották meg, mely utóbbinak Szabadkán mintegy 3000 áldozata volt. Az eddig ismeretlen pusztító nyavalya nemcsak a hatóság gondját vette igénybe, de a társadalmi életet is megdermesztette. Ily körűlmények között az országgyűlés megnyitását 1832 decz. hóra halasztották el. A nemzet színejava szép eszmékért küzdött s ama törekvésben, hogy a magyar nyelv minden téren természetes jogaiba lépjen, igen buzgó részt vett Szabadka is. A kezdeményezés és sürgetés a városi tanács érdeme volt. 1839. év elejétől kezdve már az összes ügykezelés magyar nyelven folyt s többé nem Mária Theresiopolisban, hanem Szabadkán. Idegen nevét a szomszédhatóságok Mária Terézia Város-ra fordították, míg végre 1845 márcz. 27-én törvényesen is engedélyt kapott a városi czímer latin köríratának magyarra fordítására és a régi Szabadka név használatára.
Az 1825. évi országgyűlés óta felmerűlt reform-mozgalmak Szabadka polgárságának körében is élénk visszhangra találtak. De az anyagi érdekek előmozdítása czéljából is több közhasznú intézkedés történt. Így 1828-ban végezték be az új emeletes városháza építését. Az épület tornyába harangot is tettek s tűzőrt is rendeltek oda fel. 1841-ben megkezdették a házszámok és utcza nevek kitűzését. 1844-ben behozták újra az éji őrök intézményét, mely már 1780 körűl is fennállott, de a tanács ok nélkül beszüntette volt. Ekkor veszi kezdetét itt az egyleti élet is. 1840-ben alakúlt meg a német polgárok „Polgári Kaszinó”-ja s ugyanez évben nyílt meg a Nemzeti Kaszinó is. 1741-ben a „Nemzeti nyelven munkálkodó társulat” alakúlt az irodalom fejlesztésére a helybeli egyetemi ifjúság körében, mely nemsokára politikai tendencziákat is vallott, 1843-ban demokratikus alapon Olvasókörré, majd „Baráti körré” változott. 1847 szept. 16–17-én díszes ünnepet tartott a város. József nádor utódját, István főherczeget üdvözölte falai között s fogadására 200 tagú díszőrséget is szervezett, melynek őrnagya Spelletics Bódog ügyvéd lett.

Szabadka. – A tervezett új városháza.

Szabadka. – A régi városháza.

Szabadka.
1. A Szt. György templom.
2. A gör. kel. templom.
3. A Ferencziek régi temploma.
4. A Mária Terézia templom.
5. A zsinagóga.
6. A Szt. Rókus templom.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi