Az első szerb települők.
Az első szerb települők.
A török okozta zavarokban mások is siettek kalandor módon fölszínre kerűlni. Szapolyai még Tokajban volt, midőn híre járt, hogy egy Czerni Jován nevű alacsony származású ember fölfegyverzett paraszt-haddal a szent hit jelszava alatt pusztít a Bácskában. Koholt fejedelmi származással kérkedett, bitorolta a szerb despota czímet s földijeit bő hadizsákmány igéretével nagy számmal 182maga köré gyűjtötte. Ezek voltak e vidéken az első szerbek s az itt maradt kevés magyar nép nem igen szegűlhetett ellen az új jövevényeknek, ezek tehát könnyű szerrel foglalhatták el Szabadkát s az egész vidéket.
Szapolyai János Jovánt, Ferdinánd ellen felhasználhatni vélvén magához hívatta Tokajba, a hol Jován Szapolyainak hűséget esküdve, most már királyi jóváhagyással folytatta terjeszkedését, elfoglalta a gazdag tájat, székhelyét Szabadkára tette Török Bálint várába s a lassanként visszaszállingózó lakosság s az ő fegyveres népei között még ezután is sokáig napirenden volt a rablás, gyilkosság és verekedés. Mindezek ellen Szapolyai semmit sem mert cselekedni, a magyarok követségét folyton ígéretekkel tartotta, de határozottan nem lépett fel Jován ellen.
Igy volt ez mindaddig, mígnem Török Bálint 1526-ban Szapolyaitól Ferdinándhoz nem pártolt, 300 lovassal megtámadta s vissza is vette Szabadkát s most már maga maradt itt népével békességben. Jován ekkor Szegedre tette át székhelyét. Ez alatt Ferdinánd király Jovánt is meg akarta nyerni pártjának, a mi sikerűlt is néki. Jován ezek után Törökkel is szeretett volna kibékűlni, de Török engesztelhetetlen maradt. „Jól van, – úgymond – de Jován mégis az én kezem által fog meghalni.”
Szapolyait roppant felingerelte Jován kalandorsága s ezt megbosszulandó, hadat indított ellene; ismételt csaták után 1527 júl. 15-én Jován seregeit leverte, a súlyosan megsebesített Jovánt pedig emberei a Zenta melletti Tornyosra vitték. Ide sietett Török Bálint is, de Jovánt már halva találta s bosszúját nem elégíthette ki. Levágta tehát Jován fejét s mintha maga ölte volna meg, Szapolyaihoz küldte, a ki e feletti örömében Törököt ismét kegyébe fogadta. Mikor azonban Török hamissága kiderült, ez ismét Ferdinándhoz pártolt, de már 1536-ban megint Szapolyai híve lett s ennek egész életében békében marad e vidék.
1541-ben Török Bálint török fogságba kerűlt, a hol Szabadka ura a Héttoronyban nemsokára meg is halt. A két trónkövetelő párt közé pedig befészkelte magát a török s újra szomorú korszak borúlt e vidékre s az egész országra.
