Izraeliták.
Izraeliták.
A zsidók, kik tömegesebben 1786-ban telepedtek le Szabadkán, eleintén egyik-másik hitsorsosuk házában gyűltek össze vallásgyakorlataikra. Zsinagógájuk 1802 körűl épűlhetett az Erdő-utczában saját telkükön, a hol még ma is az udvar közepén áll. Mostani alakját azonban egy, az 1850-es években végzett restauráczióban kapta. 1905-ben a Széchenyi-tér elején épűlt az új pazarfényű zsinagóga. A zsidók hitközségük összes költségeit mindenkor maguk fizették. Csak 1869-ben fordúltak aziránt kérelemmel a tanácshoz, hogy tekintve azt, hogy 1500 lélekszámmal a város lakosságának 1/40-ed részét teszik, a város a r. kath. templomra évenkint fordított 10.000 forintnak is 1/40-ed részét, azaz 250 forintot szavazzon meg számukra. A városi közgyűlés ezt az összeget méltányosság szempontjából 350 frtra egészítette ki, mihez 1871-ben még 25 láncz szántóföld és évi hat öl tűzifa járúlt. Jelenleg 784 koronával segélyezi a város a hitközséget.
Szabadka. – 1. A városi szinház.
Szabadka. – 2. A szabadságszobor és a Nemzeti Kaszinó.
Szabadka. – 3. A honvédlaktanya.
Szabadka. – 4. A honvédhuszár-laktanya.
Szabadka. – 1. Eötvös-utcza.
Szabadka. – 2. Kállay Albert-utcza.
Szabadka. – 3. Batthyány-utcza.
Szabadka. – 4. Parksor.
Részletek a Palics fürdőből.
