Mária-Theresiopolis szab. kir. város.
Mária-Theresiopolis szab. kir. város.
E közben még újabb kellemetlenségei is támadtak a városnak a szerbekkel. Az 1749. évi kamarai szerződés ugyanis a már tényleg itt lakó szerbeken kívűl újabb jövevényeket nem engedett a városba befogadni. A városi tanács ezután négy szerbet a külső tanácsba vétetett fel. Most a királynőhöz intézett folyamodványukban felsorolták panaszaikat, de abbeli erőfeszítésök, hogy a belső tanácsba is bejussanak és a város főterén is vehessenek házakat, sok ideig eredménytelen maradt. A küzdelem a vármegyével és részben a szerbekkel mintegy 15 évig elhúzódott, míg végre 1779 jan. 22-én a királynő teljesítette Szabadka hő óhaját s Szent Mária kamarai mezővárost Mária-Theresiopolis néven szab. kir. várossá emelte.
185Szabadka e ténynyel határára nézve valóságos tulajdonjoggal felruházott birtokos lőn, felszabadúlt a kamara hatósága alól, saját czímert s pecsétet, egyházi patronátust, vámszedési és vásártartási jogot kapott; joga lett továbbá az országgyűlésre két, utasítással ellátott követet küldeni. A privilégium a szerbeket nem engedte ez új város polgárai közé felvenni, csak városi lakosok maradhattak. A város földbirtokában megmaradt a 12 puszta, névszerint: Csantavér, Verusity, Tompa, Ludas, Zobnaticza, Nagyfény, Vámtelek, Györgyén, Bajmok, Tavankút, Sebesity, Kelebia. Kötelezték a várost, hogy Bajmokot és Csantavért minél előbb rendes falvakká telepítse, hogy a város lakossága az előfogatok terhe alól felszabadúljon. Mindeme jogokat 266,666 frt 40 kr. váltságdíj fejében kapta a város, melyet hat év alatt tartozott a királyi kincstárba letörleszteni.
