A sziksó.
A sziksó.
A kötött homokterület mélyebb pontjain összegyülemlik a téli és tavaszi csapadék el nem szivárgó része, úgy hogy kisebb-nagyobb tócsák és hosszú, keskeny vízerek, vízfolyások, keletkeznek. Nyáron, midőn ez utóbbiakból a víz elpárolog és maga a talaj is kiszárad, vastag kéregben kivirágzik a szíksó, vagy széksó a száraz meder felszínén, úgy hogy ezt össze lehet söpörni.16) E sónak, a szódának, keletkezésével már több természetbúvár foglalkozott. Szabó István dr. a talajban előforduló egyes ásványok, a földpátok elmálásából származtatja, Kvassay a talaj konyhasótartalmából, illetőleg annak vegyi bomlásából magyarázza, Wartha e két elmélet egyeztetésével, visszatér a földpátok elmálásához, míg báró Richtofen a vizekben feloldott csekély mennyiségű sónak lefolyástalan területeken való összehalmozódásával, illetőleg kivirágzásával igyekszik e tüneményt megmagyarázni.
Treitz egyik gondos értekezésében e tárgyról a következőket olvassuk: „A szíksó összegyülemlése a homok egyszerű hiányos talajkilugozásának eredménye. A homokon évezredek óta tenyészik növény; az élő növény elhalt részei belejutnak a talajba, itt oxidálódnak (elrothadnak, szerves részök felbomlik), szervetlen részökből hamu lesz, melynek vízben oldható alkotórészeit (sóit) az eső és hólé feloldja s a földbe mossa.”16) Itt idővel óriási mennyiségben felszaporodott s a talajon álló víz elpárolgása következtében kikristályosodik, kivirágzik.*
E kérdés korántsem tekinthető megoldottnak. Végleges tisztázása csak az Alföld tudományos tanúlmányozásától várható. Egyelőre a tapasztalat csak azt bizonyítja, hogy ott van sok só, a hol a felszínen nem keletkeznek, akármi okból, gyors lefolyások.
Ha a talajban a szík mennyisége nem halad túl bizonyos fokot, akkor még nem hátráltatja annak termékenységét, de mennyiségének növekedésével arányosan mindíg silányabb lesz a föld és ha a talaj szíktartalma 6%, mint pl. Szabadka és Palics környékének egyes részein, az teljesen terméketlenné válik.
A Telecska lősz-területén ilyen tócsák, nagyobb állóvizek nincsenek, mert a víz a laza föld hajszálcsövein leszűrődik; ezek és a szárazmedrek azonban széltében hasogatják felületét, a mely barnás, sárgára festett vályogból áll. Feltalaja laza, morzsás, könnyen mívelhető, kevés szíksóval, mivel rajta a víz meg nem álhat. E vidék általában hazánknak legbiztosabb termésű része.
A Telecskától délre a Duna és Tisza árterétől körűlvett fiatalabb korú lősz vidéke, a telecskai régibb korú lősztől csak anyagának szilárdságával különbözik. A szík helylyel-közzel, különösen száraz időben, itt is kivirágzik, bár a talaj szíktartalma csekély (0.1%). E talaj kitűnő termőföld; trágyázás nélkül még most is buján terem (1908-ban itt-ott 15 mm búzát is hozott k. holdanként).
