A Tisza.
A Tisza.
Hasonló jelenségeket találunk a vármegye második nagy határfolyamánál, a Tiszánál is. Ez Martonosnál érinti először a vármegye határát s mintegy 230 kilométer hosszában mellette folyva, Titelen alúl a Dunába szakad.
15Egyes szakaszai a szabályozás előtt a következők voltak:
A vármegye határa–Törökkanizsa
|
22.570 m.
|
Törökkanizsa–Ada
|
53.860 m.
|
Ada–Tiszaföldvár
|
60.120 m.
|
Tiszaföldvár–Elemér
|
45.516 m.
|
Elemér–Titel
|
37.930 m.
|
Titel-torkolat
|
9.482 m.
|
Ezek az adatok tetemes változást szenvedtek a szabályozási munkálatok által. A Tisza lomha folyásából keletkezett szabálytalan ki-kitéréseit, kanyarodásait ugyanis átvágták, Zenta, Tiszaföldvár és Óbecse táján, miáltal a meder 5845 méterrel megrövidűlt. Az átvágások közűl öt esik Bács-Bodrog vármegye területére, ú. m.: a bátkai, ada-moholi, felső-zsablyai, alsó-zsablyai és mosorini. A szigetképződés a Tisza itteni szakaszában sokkal kisebb méretű, mint a Dunánál, medrének szélességi adatai sem mozognak oly különböző határok között, mint a Dunáéi. Szigetei az egyik kanyarodásának átvágása által keletkezett „Budzsák”, Zentától éjszak-keletre, Zsablyával szemben a Gréda-sziget Mozsókkal szemben a Komony és Ada szigetek. A Tisza erős és jól épűlt védőgátok mellett is igen gyakran elöntéssel fenyeget. A Tiszán csak a nagyon alacsony vízállás szünteti be a hajóközlekedést.*
Vármegyénk két legnagyobb folyójának pontosabb jellemzése végett még a következő adatokat soroljuk fel, könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatban csoportosítva:
A folyó
|
Megfigyelő
állomások |
Átlagos
középvíz cm-ben* |
Az árhul-
lámok száma állomá- sonkint |
A vízszint
változásának |
A két folyam jégviszonyai
| ||||
legna-
gyobb |
legki-
sebb |
torlódás
kezdete |
jég
megáll |
jég vas-
tagsága |
már jég-
mentes | ||||
foka 7 év alatt (1893–1899-ig)
| |||||||||
Duna
|
Baja
Bezdán
Apatin
Gombos
Palánka
Újvidék
|
280
305
353
328
291
259
|
25
21
20
20
15
19
|
2 esetben ősz végén
1 esetben nyáron 4 esetben tavaszszal |
4 esetben ősz elején
1 esetben tavaszszal 2 esetben télen |
rendesen január és deczember végén ill. elején
|
kevés kivétellel január végén
|
10–18 cm maximum 30 cm észleltetett
|
rendesen februárban
|
Tisza
|
Zenta
Titel
|
235
254
|
18
17
|
4 esetben tavasszal
1 esetben nyáron 2 esetben télen 2 esetben ősz elején |
4 esetben ősz elején
2 esetben télen 1 esetben nyáron |
rendesen január és deczember végén ill. elején
|
januárban és deczemberben rendesen
|
17–30 cm 40 cm-t észleltek, mint maximumot
|
rendesen áprilisban
|
* E rovat adatai az 1880–1899 évi részletezések adatainak értékét adják. A többi rovat adatai az 1893–1899. évi észleletek adatinak átlagértékét (a M. kir. földmiv. miniszt. kiadásában megjelent Vizrajzi évkönyvek nyomán).
Az itt felsorolt jelenségek adatai több, kevesebb módosulást szenvednek a mellékfolyók viselkedése által. Igy a Dunának Drávatorkolat alatti szakaszán az évi hullámok száma, illetőleg szaladási sebessége és megérkezési időpontja, a Dráva hasonló tüneményének számától és haladásától függ; az átlagos középvíz állása szintén ilyen változásoknak van alá vetve, a mi a táblázatból is kitünik. Különbség mutatkozik e tekintetben a Duna és Tisza jobb- és balpartján is, csakhogy erre e vázlat keretében már nem terjeszkedhetünk ki.
Gyönyörű vidék a Duna-Tisza partvidéke. A vármegyének legérdekesebb és sajátszerű természeti szépségekben leggazdagabb részei kétségkívűl itt találhatók. Míg a belső részek végtelen rónáinak csodálatos bőtermésű szántóföldjei csakhamar kifárasztják a vándort egyhangúságukkal, addig különösen a Dunának szigetvilága őserdeivel, a partmenti füzesek, a sűrű és nagy kiterjedésű nádrengetegek ingoványaikkal, szebbnél-szebb tájképeket varázsolnak szemünk 16elé, melyekbe a dúsgazdag és fölötte érdekes állatvilág lehel életet. Ez utóbbiról is meg kell röviden emlékeznünk.
