Éghajlat.
Éghajlat.
Mielőtt most már áttérnénk Bács-Bodrog vármegye vízrajzának vázolására, az éghajlattal kell még előbb foglalkoznunk, mint oly tényezővel, mely a geológiai, illetőleg domborzati viszonyok után elsősorban fontos az álló, vagy folyóvizek rendszerének kifejlődésénél.* Nagy általánosságban éghajlat tekintetében a vármegyére is az áll, a mi az Alföldre; többé-kevésbbé szélsőségekre hajló, hideg telekkel váltakozó forró nyarak. Ez a körűlmény adja meg az Alföld évi középhőmérsékletét is: 10.6 C°; a vármegyéé 10°–12.2°. E szerint Alföldünk, a tengerpartot nem tekintve, legmelegebb vidéke volna az egész monárkiának. Enyheségét sokféleképen igyekeztek már megmagyarázni, és különösen kedvelt, de tarthatatlan elmélet az, a mely a Kárpátok védőszerepére támaszkodik. Hanem igenis enyhíti az Alföld éghajlatát, mert „szelídíti telét az igen gyakran hiányzó vagy, ha még is van, vékony hótakaró” és talán még – s ez Bács-Bodrog vármegyét is közelebbről érinti – „a geológiai felépítésnek is van valami szerepe itt”, különösen, ha meggondoljuk, hogy a nagy területet borító homok és lősz igen erősen tud felmelegedni (néha 15–20 C° melegebb a felette álló levegő-rétegeknél.) Kétségtelen azonban, hogy a Nagy-Alföld évi középhőmérsékét a heves nyár és a messze kinyúló meleg ősz szökteti magasra.13)
Itt közöljük a vármegye ama megfigyelő állomásait (összesen 16), a melyek 1891–1905-ig állandóan, vagy rövidebb-hosszabb megszakítással, beküldték megfigyeléseiket a M. K. Meteor. Intézetnek; mellékeljük egyszersmind az illető állomások földrajzi szélességét és hosszúságát (Ferrótól keletre) valamint tengerszín fölötti magasságát.
Állomás neve
|
földrajzi szélesség
|
földrajzi hosszúság
|
m. tenger felett
|
Működött
|
1. Ada
|
46° 16’
|
40° 44’
|
111 m
|
5 évig
|
2. Apatin
|
45° 40’
|
36° 39’
|
93 m
|
3 évig
|
3. Bácsföldvár
|
45° 33’
|
37° 42’
|
101 m
|
7 évig
|
4. Baja
|
46° 10’
|
36° 37’
|
128 m
|
15 évig
|
5. Bezdán
|
45° 50’
|
36° 40’
|
90 m
|
10 évig
|
6. Kissztapár
|
45° 42’
|
36° 50’
|
93 m
|
3 évig
|
7. Palánka
|
45° 15’
|
37° 4’
|
83 m
|
14 évig
|
8. Magyarkanizsa
|
46° 4’
|
37° 47’
|
86 m
|
10 évig
|
9. Stanisics
|
45° 57’
|
37° 47’
|
97 m
|
1 évig
|
10. Szabadka
|
46° 6’
|
36° 80’
|
114 m
|
7 évig
|
11. Titel
|
45° 13’
|
37° 47’
|
84 m
|
10 évig
|
12. Topolya
|
45° 46’
|
37° 18’
|
102 m
|
1 évig
|
13. Ujvidék
|
45° 15’
|
37° 30’
|
85 m
|
4 évig
|
14. Zenta
|
45° 45’
|
37° 44’
|
83 m
|
4 évig
|
15. Zombor
|
45°47’
|
36° 47’
|
70 m
|
7 évig
|
16. Zsablya
|
45° 23’
|
37° 45’
|
82 m
|
10 évig
|
Legszembetűnőbbek és legszemléltetőbbek az éghajlati viszonyok, ha az alföldnek valamely izothermális térképét tanúlmányozzuk, azaz olyan térképet, a melyen mindazok a pontok össze vannak kapcsolva, a melyeken az évi, illetőleg havi középhőmérséklet egyenlő. Ilyen térképen az évi középhőmérséklet izothermái alapján az Alföldet három egymástól jól elkülöníthető „klímaterületre” oszthatjuk. Az első 9.5°-os görbe fölött az éjszakkeleti medencze, a második az Alföld közepe, a harmadik a 11°-os alatt az Alföld déli széle.13)
Bács-Bodrog vármegye területének nagyobb részével, a második „klímaterülethez” tartozik, azaz főleg a 9.5°-os és 11°-os évi középhőmérséket mutató görbék között terűl el, míg Ujvidéken és környékén, kelet felé le a Tiszáig 11° és 10.5°, magán Titelen és fennsíkján pedig már 11.6° az év középhőmérséklete.
6A vármegye területe, minthogy az Alföldön, s így itt is, januárius a leghidegebb hónap, a –1.5 és –2.5°-os egyenlő hideget jelző görbék közé esik. A –2.0°-os görbe Baja, Zombor, Kissztapár határában húzódik.
Július havában az egyenlő hőmérséki pontokat összekötő görbék már komplikáltabb képet nyújtanak a vármegye határain belűl. Titelt a 23.0°-os görbe szakítja ki a vármegyéből. Ujvidék körűl pedig a 22.0°-os görbe alkot zárt kört. A Telecskától délre fekvő terület nagyobb részén 22.5° és 23.0° a júliusi középhőmérséklet, míg a Dunának Baja–Apatin közötti völgyét és a Telecska legnagyobb részét a 22.5°-os görbe a kúnság területéhez köti.
A légnyomás eloszlását feltüntető térkép megtekintésénél azt tapasztaljuk, hogy az egyenlő barométer-adatok összekapcsolása által nyert görbék, az izobárok, a vármegye területén másként helyezkednek el télen és másként nyáron; szóval, a légnyomás időszakok szerint, illetve azok változásával együtt módosúl.
Nyáron a légnyomás* (júliusi izobárok) 760.6 és 760.2 mm között ingadozik, a midőn is a vármegye éjszaki felét (Zombortól éjszakkelet felé) a 760.4 mm-es izobár-vonal az Alföldnek tiszamenti és tiszántúli részéhez csatolja; míg déli felén a 760.5 mm-es izobárvonal halad végig. A lég nyomása tehát több évi átlagérték szerint, nyáron, a Ferencz-csatornától éjszakra és éjszakkeletre alacsonyabb, mint attól délre és délnyugatra; vagyis éjszakkelet–délnyugati irányban emelkedik. Megfordítva áll a dolog télen (január havi izobárok.) Ekkor az Adriai tenger felett hatalmasan kifejlődő depressziók hatása alatt, a vármegyében is a levegő nyomása dél–dél-nyugatról éjszak–éjszak-kelet felé emelkedik; 765.8 és 766.2 mm között ingadozva. Télen tehát a vármegye nyugati részein alacsonyabb a barométer állása, mint keleten.
A légnyomás adatai (a Met. Int. Évk. szerint) 0°-ra vannak redukálva és az észlelési hely magasságára vonatkoznak.
Míg a nyári 760.4 mm-es izobár-vonal majdnem szabályosan követi a Telecska déli határát, addig a téli (760.0 mm, Zombor és Kula között), délnyugatról jövet, egyenesen szalad a vármegyén keresztűl, éjszakkelet felé. Az évi átlagos légnyomás 762.0 és 762.2 között ingadozik.
E területen a szél iránya is módosulást szenved az évszakok változásával. A vármegye éjszaki részén az éjszaki szél uralkodó; mely esetben ez a szél iránya. Télen inkább éjszak–éjszak-nyugati, míg nyáron főleg éjszak-nyugati irányból jő, a vármegye déli részein már a keleti irányú dominál, de nyáron itt is éjszak-nyugatról fúj.*
A vármegye éjszaki, tehát a Nagy Alföld középső részeivel határos területén 34% W, 25% E; déli területén 37% W, 42% E irányú a szél (Hegyfoky szerint).
A csapadék eloszlása a vármegye területén főleg a levegő nyomásának fennebb vázolt elhelyezkedésétől függ lényegesen. Gyakori depressziók nedves, gyakori légnyomási maximumok száraz időt hoznak. A csapadék évi mennyisége általában kisebb a Telecskán, mint a déli részeken, a hol a Fruska-gora közelsége a vármegye déli részének is juttat több csapadékot.
Az évi csapadék átlaga a Telecskán 500 és 600 mm, a vármegye déli részein pedig 600 és 700, sőt 700–800 mm között is (Dráva torkolata és attól délre eső Dunaparton) ingadozik.
Az őszi, téli, tavaszi és nyári csapadékot a következő átlagos számadatok jellemzik:
| őszszel (szeptember, október, november hónapokban) | 165 mm, |
| télen (deczember, január, február hónapokban) | 115 mm, |
| tavaszszal (márczius, április, május hónapokban) | 180 mm, |
| nyáron (június, július, augusztus hónapokban) | 175 mm, |
átlag a csapadék mennyisége.
Bács-Bodrog vármegye, a mint a fentiekből láthattuk, már nem mutat oly szoros összefüggést a Duna-Tisza közével éghajlat szempontjából, mint geológiai felépítése tekintetében. Az éghajlat általában mérsékelt és egészséges s a hazai növények minden fajának termelésére alkalmas, bár kemény telek, bő havazással, őszi-tavaszi fagyok, nyáron pedig igazi olaszországi hőség, nem ritkák a vármegyében.
