Szállási és réti gyepek.
Szállási és réti gyepek.
Bácskában általános szokás a szállások körűl kisebb-nagyobb területet legelőnek meghagyni, a mit a nagyobb gazdák körűlárkoltatnak s élősövénynyel, vagy akáczczal körűlfásítanak. A szállási gyepeket részben a perjék: Poa annua, P. pratensis, P. bulbosa, legnagyobbrészt pedig az angol perje: Lolium perenne és a juh csenkesz: Festuca ovina alkotják. E gramineákon kívűl azonban ott vannak a pemeték (Marrubium), a kakukfű: Thymus Serpyllum, Astragalus austriacus és Cicer, Asperula Cynanchica; többféle Euphorbia, így az Alföld egyik legjellemzőbb növénye, az Euphorbia pannonica. Sokszor látható a Salvia austriaca és Aethiopis és az ibolyaszínű ökörfarkkóró: Verbascum phoeniceum, mely a szállási gyepek valóságos ékessége; a sovány legelőkön pedig a jószágtól érintetlenűl hagyva, ott bólintgat a Fenyérfű Andropogon Ischaemum. A réti legelőkön, különösen a kötöttebb talajon a Poa dura és Poa compressa nyomúl előtérbe. Ott látható mindíg a Trifolium fragiferum, ritkábban a Tr. vesiculosum, a szarvaskerep (Lotus corniculatus), a mácsonyák (Dipsacus), Ononis spinosa (Óbecsén Giliczetüsök a neve), a Centaurea Calcitrapa és a Podospermum Jacquinianum. A réti kaszálók pázsitfüvei között a tippan: Agrostis vulgaris a fő szerepvivő; de nem hiányoznak az ecsetpázsitok (Alpecurus) sem, a melyeknek hűséges kísérője az ebír Dactylis glomerata. A Tiszavidéken a réti kaszálók legmagasabb kórója a varádics, Tanacetum vulgare, de ott alkalmatlankodik léptennyomon a Csicskara is, Glycirrhiza echinata és glandulifera. A kissé nedves kaszálók állandó növényei a: Cardamine parviflora, Thalcitrum angustifolium, az ékes Lychnis flos Cuculi, Sanguisorba officinalis, Angelica silvestris, a Cirsium brachycephalum, a kosborok közűl az Orchis Morio és O. coriophora, a Betonica officinalis és az Alectorolophus goniotrichos. A dunamenti kaszálókon általános a Spiraea Filipendula, Clematis integrifolia, a Ranunculusok több fajtája, a Stellaria Holostea, Linum catharticum és a Serratula tinctoria.
