Vér-tó.
Vér-tó.
A Palics-tó fölös vize a közvetetlen közelében fekvő Vértó-n át folyik le éjszakra, majd keletre a Ludastóba. Ez utóbbi, terjedelmére nézve, Szabadkának második nagyobb tava (500 hold), a melyben néhány sziget is van, míg ezek a Palics-tóban hiányoznak. Szabadka területén e tó partja szolgáltatja a legjobb nádat. A Ludas-tó azelőtt összeköttetésben állott a Palics-tóval,14) de az éjszakról dél felé haladó futóhomok idővel betemette a közlekedő csatornát, a melyet most ujra megástak a fölös víz levezetése czéljából. E levezető csatorna alatt, a Palics- és Vértó-tól keletre, a Ludas-tótól nyugotra terűl el a kis kiterjedésű Sóstó, mely nevét sós vizétől nyerte; valamikor ez is közlekedhetett a két nagyobbik tóval, de most sem tápláló, sem levezető ere nincsen, miért is nem ritkán, nagyon száraz években, midőn a talaj vize sem nyújt elégséges táplálékot, teljesen kiszárad; ilyenkor medrében szintén sűrűn kivirágzik a szíksó.
Végre még a kelebiai édesvizű tavat kell megemlítenünk; ez Szabadkától öt km-nyire fekszik, mintegy 100 holdnyi területet borítva. Fölös vize Szabadka csatornahálózatából a Palics-tóba vonúl.
12Az egész területen fekvő tavak vízszíne az esztendők csapadékmennyiségével emelkedik vagy sülyed.
Nagyobb számmal találjuk ezeket a tavakat a Duna mellékén, jobban mondva főleg Zombor város határában. Petrovics Döme foglalkozott velök először behatóan „A zomborvidéki mocsarakról” cz. értekezésében.15) A „barák” legnagyobbrészt a Ferenczcsatornától éjszakra feküsznek és többnyire 20, 30 és 40 hold kiterjedésűek. Nagyságuk különben nem állandó, a mennyiben a csapadék mennyisége lényegesen befolyásolja őket.
