A koronakerület.

Full text search

A koronakerület.
A koronakerület lakossága többrendbeli tekintetben jelentékeny kedvezményeket élvezett; a kerületnek törvénykezés dolgában is meglehetősen kiváltságos 448helyzete volt; a szabadalomlevél, melynek privilégiumait későbbi időkben az 1775-iki diploma, majd a Ferencz királytól 1800-ban kiadott kiváltságlevél is a maguk mivoltában megerősítette, mindenekfölött biztosítja számára a helyi önkormányzati jogokat, ügyeit külön tisztviselői kar vezette, önálló tanácsa volt, mely a kamarai jószágigazgató mellett tizenkét ülnökből volt szervezve. A kerület az országgyűlésre nem küldött követet. Székhelye Óbecse volt, itt tartották az ú. n. úriszéket.
A Mária Terézia-féle szabadalomlevél 5. pontjából megtudjuk, hogy a koronakerület úriszékébe a tíz község lakossága, élethossziglani megbízatással, öszesen tizenkét bírót választott; ezek intézkedtek az uradalmi igazgató, vagy helyettesének elnöklete alatt, az ú. n. törvényes bizonysággal és az uradalom ügyészével egyetemben mind a polgári, mind a fenyítő ügyekben. Ez úriszék szervezéséről tehát nagy eltérést tapasztalhatunk a közönséges úrbéri viszonyoktól, mert az utóbbiaknál az úriszéket az uraság tartotta fenn a maga költségén, annak űlésein ő elnökölt s a testületben ítélkező két táblabírót is ő választotta. A közönséges, – nem koronakerületi – úriszék létszáma szigorú korlátok közé volt szorítva, mert annak az elnökön és jegyzőn kívűl, minden körűlmények között csak öt tagból volt szabad állania.
A szabadkerület lakossága tehát nyilvánvalóan bőségesen kivette a maga részét – közvetve – a törvénykezésben, mert a mint láttuk, az úriszék tizenkét bíráját, de meg a kerület egyéb tisztviselőit is a tíz szabadalmas bácsmegyei község lakosai a saját kebelükből választották. Sőt lehet mondani, hogy ennek révén földesúri hatóságuk is volt s minekutána a kerület úriszéke a pallosjoggal is fel volt ruházva, főbenjáró esetekben a lakosságot, – közvetve – a jus gladii is megillette. A vármegyének e kerületen kívűl eső egyéb községeivel szemben ilyen módon a joghatóság gyakorlásának szempontjából is, lényegesen kiváltságos helyzetben voltak a tiszai koronakerületet alkotó helységek lakosai.
Itt említjük fel, hogy a tiszai szabad- vagy koronakerületet azután később az 1791. évi VII. t.-cz. Bács vármegye törvényhatóságának alárendelve (pro peculio sacrae regni coronae absque omni exinde nectenda consequentia, salvoque jure alieno substituantur), az elidegeníthetetlen koronajószágok közé sorozta; ide is tartozott a kerület egészen 1870-ig, mikoron is az 1870. évi XXVI. t.-cz. a most jelzett törvényczikket hatályon kívűl helyezve, elrendelte a koronakerület megváltását.
*

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi