Új fölvirágzás.
Új fölvirágzás.
A 48-as mozgalmak után Újvidék lakossága hozzálátott elpusztúlt lakóházainak fölépítéséhez. A kormány tíz évi törlesztésre 2% kamattal állami kölcsönt adott nekik s annak segítségével helyrehozták lerombolt hajlékaikat. Összesen 1.332,218 forint 58 kr. kölcsönt vett fel a polgárság a bukovinai alapból. A házak rohamos gyorsasággal épűltek s 1852–53-ban a város kiemelkedett hamvaiból. A halomra lőtt Újvidék megújult. Szebb és előkelőbb lőn, mint 48 előtt volt. Megkezdődött az ipari és kereskedelmi élet. A Múzsák visszatértek hajlékaikba. Újvidék legújabbkori története szép kultúrtörténeti képet tár elénk. A katholikusok három tanítóval bíró iskolát állítottak. 1864-ben már négy fiú és két leányiskolája volt a kath. hitközségnek, 1688-ban nyolcz osztályt találunk. A szerb iskolaügy a katholikus tanrendszer mintájára szerveződött. 1862–63-ban négy fiú- és három leányiskolájok volt a belvárosban, az almási iskola egy fiú- és egy leányosztályból, a Szent-János-templomi egy vegyes osztályból, a kliszai egy vegyes osztályból állott. Az ág. evangélikusok és a reformátusok szintén hamar helyreállították iskolájokat. Az izraelitáknak 1864-ben három osztályú iskolájok volt. Újvidék népoktatásának történetében korszakos jelentőséggel bír az 1868. évi közoktatási törvény életbelépte. A törvény szentesítése után Újvidék város összes vallásfelekezetei oda nyilatkoztak, hogy saját iskoláiknak konfesszionális jellegét jövőre is fenn akarják tartani, mire a város 1869 szept. 13-án tartott közgyűlésen akép határozott, hogy minden felekezeti iskola, úgy mint eddig, a városi közpénztárból tartassék fenn. Az egyes felekezetek segélyének aránya hosszú harczot idézett elő, a melyet csak az 1891. évi okt. 1-én tartott közgyűlés rendezett véglegesen, a midőn kimondotta, hogy minden felekezetnek minden egyes férfitanitó fizetéséhez 700 frt, a nőtanítókéhoz pedig 600 frt hozzájárulást ad. Ez a határozat erős lendületbe hozta Újvidék népoktatási ügyét. A katholikus népiskolák fejlődésében figyelemre méltó mozzanat az apácza-kolostor alapítása. Ez ügyben a mozgalom 1871 tavaszán indúlt meg. Haynald érseknek 24,481 frt segítségével 1878-ban szervezték a leányiskolát s azt a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérekre bízták. A szerb felső leányiskola szervezése ügyében 1870-ben indúlt meg a mozgalom. A kultuszminiszter 1872 július 17-én hagyta jóvá a g. kel. kongresszus által készített szabályzatot. Az iskola 1874 decz. 1-én nyílt meg.
Mikor Trefort miniszter 1876. évi június hóban Újvidéken járt a kir. kath. főgimnázium épülete ügyében, megígérte, hogy itt állami költségen magyar tannyelvű polgári leányiskolát szervez. Június 21-én már leíratot intézett a kir. 254tanfelügyelőhöz, hogy az intézet részére szükséges telek vétele iránt intézkedjék s az 1876–77. iskolai év elején megnyílott Újvidéken az állami polg. leányiskola. Az intézet fontos hivatást tölt be s a magyar műveltségnek kitűnő terjesztője e vegyes nemzetiségű és nyelvű városban. Az abszolut kormány 1857 okt. 22-én reáliskolát szervezett Újvidéken. Az abszolutizmus megszünte után a városi közgyűlés 1861 szept. 3-án ideiglenesen megszüntette a reáliskolát, ez ellen azonban a bácsmegyei kir. biztos felszólalt. A m. kir. helytartótanács a város határozatát feloldotta s utasította a tanácsot, hogy a megszüntetett intézetet állítsa vissza, vagy új gimnázium szervezéséről gondoskodjék. Erre az iskola 1865-ben újra megnyílott. A városi tanács 1867-ben ismét kimondotta az intézet megszüntetését. Ez ellen a kath. hitközség fölebbezett s a kormány az intézet további fenntartása mellett döntött. Végleg megszűnt akkor, midőn azt a magyar gimnázium szervezése fölöslegessé tette.
