Vallási viszonyok.
Vallási viszonyok.
Újvidék lakossága mind vallás, mind nemzetiség szerint legvegyesebb a Bácskában, sőt mondhatjuk: az egész Duna-Tisza közén. A róm. katholikusok magyarok, németek és sokaczok. Legrégibbek a sokaczok és a németek. A karlóczai béke szabaddá tette a Duna–Tisza közét. Nyomban követte ezt a dunai határőrvidék szervezése s ezzel együtt úgy a katholikus, mint a szerb lakosság egyházi szervezése. Az 1702. év elején már szervezve van ideiglenesen a péterváradi sáncz-beli róm. kath. hitközség, melynek gondozása a péterváradi Ferenczrendű kolostor egyik tagjára volt bízva. Utóbb, a pozsareváczi béke után rendes plébánost kapott a hitközség. Templomuk vályogból és téglából épűlt. A katholikus lakosság száma rohamosan felszökött, midőn 1739-ben Belgrád eleste alkalmával nagy számmal jöttek Újvidékre katholikus családok, jobbára német iparosok és kereskedők Belgrádból. A megszaporodott katholikus lakosság új templomot épített. 1742. év végén már tető alatt állott az új templom, melyet gróf Pataschich Gábor kalocsai érsek 1743-ban fényes egyházi ünnepségek között felszentelt. 1848-ban egy gránát felgyújtotta a templomot. Ideiglenesen újra befödték. Így állott 1891-ig, midőn a mostani díszes templom építését megkezdették. Az újvidéki róm. kath. hitközségnek autonómiája van, mely a patronátusi jogokat gyakorolja.
