Testületek, körök és egyesületek.
Testületek, körök és egyesületek.
Önkéntes Tűzoltó-testület. Évi segélye 6324 korona. Van gyönyörű pavillonrendszerű, magyar stílusban épített, s a testület czéljainak megfelelően berendezett saját laktanyája, a mely a tagoknak kényelmet és szórakozást nyújt. Van 1000 kötetre menő könyvtára; elsőrendű tűzoltó-felszerelése: tűzi fecskendők, tömlők, szerkocsik, vízhordó-kocsik, kerekes mászó-létrák és tűzjelző telefon. Ellátja a város belterületén a tűzbiztossági rendészetet. Tagjainak száma: 100.
A Tornyosi és a Felsőhegyi Önk. Tűzoltó-testületek egy-egy fecskendővel s kielégítő felszereléssel évi 200–200 korona segélyt élveznek.
Zentai Uránia Tudományos Egyesület. Czélja a tudomány közérdekű ismertetése. Évi segélye: 400 korona, a minek fejében évenként egyszer ingyenes népelőadást köteles tartani. 1908-ban Bács-Bodrog vármegye is folyósított az Uránia számára munkás-gimnáziumi czélokra évi 2000 koronát. Van két nagy, erős álló vetítője, egy mozgó vetítője, villanyos berendezése, egyéb megfelelő műszerei és képei.
Zentai Gazda-kör. Alakúlt 1885-ben. Czélja az általános és gazdasági műveltség terjesztése. Hosszú időn keresztűl politikával foglalkozott, a mi hanyatlásra vezetett. 1903 óta visszatért eredeti hivatásához, 2000 kötetre menő könyvtára van. Gazdasági felolvasásokat tart. Évenkint lódíjazást s néha lóversenyeket rendez. Két nagyobb méretű kiállítás, és pedig az 1903. évi mezőgazdasági és iparkiállítás, továbbá az 1906. évi baromfi-kiállítás szintén a gazdakör műve. Állandó városi segélye évi 300 korona. Esetenként azonban külön támogatást is nyer a várostól; a kiállítások rendezésére 1903-ban 6000 koronát, 1906-ban 2000 koronát kapott. Az államtól is nyer támogatást.
Zenta-vidéki Halászati Társulat. Czélja tiszai haltenyésztés és modern halgazdálkodás. Évi segélye 86 korona.
Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-Egyesülete zentai fiókjának évi segélye 50 kor.
Egyéb egyesületek:
Nőegylet. Czélja az elhagyott szegény gyermekek nevelése és ápolása. Vagyona: 39,000 kor.
Izr. Nőegylet. 8000 korona vagyonnal. Czélja jótékonyság.
Szanatóriumi Egyesület. Czélja a tüdőbetegek gyógyítása és támogatása.
Zentai Függetlenségi és 48-as kör. Zenta legrégibb köre. 1882-ben alakúlt. Tagjainak száma 420. Könyvtára 1200 kötet. Vagyona: 8000 kor. Politikai kör. Ennek ellenlábasa a Független Polgárok Köre. Politikai egyesületek még: Nemzetközi Szocziáldemokrata pártszervezet, Keresztényszocziális Egyesület, 289Népszövetség, Tornyosi Kath. Függetlenségi Kör, Felsőhegyi Függetlenségi Kör és Kevii Függetlenségi Kör, valamennyien könyvtárral és napilapokkal.
Társadalmi egyesületek: Kaszinó, Otthon, Kath. Legényegyesület, Földmívelő-Ifjak Egylete, Kath. Leányegyesület, Katholikus Kör, Kereskedő-Ifjak Egyesülete, Zentai Ifjúsági Egyesület, Gazda Ifjak Egylete, s több rendbeli, összesen 16, tudományos, jótékony és szórakoztató asztaltársaság, valamennyien a társas érintkezés előmozdítására, több-kevesebb vagyonnal, könyvtárakkal és lapokkal. Kiemelendő a Kath. Legény-Egyesület, mely a kalocsai érsek jóvoltából 80,000 kor. értékű saját házában külön e czélra berendezett színház- és bálteremmel rendelkezik, s a többi katholikus egyleteknek is helyet ad. Kitűnő mozgófényképszínháza és saját vendéglője van.
Tudományos czél szolgálatában állanak: a „Fenyvessy Gyorsíró-Kör”, a Stolze-Fenyvessy-rendszer terjesztésére, továbbá a „Bácsmegyei Irodalmi Társaság”, melynek egyik alelnöke állandóan zentai; a társaság azonban ezideig Zentán semmiféle működést ki nem fejtett. Sportczélokat szolgál a „Korcsolyázó-Egylet”, „Tekeegyesület”, „Zentai Atletikai Club” és a két „Lawn Tennis-Társaság.” Nemzetiségi, kulturális, vallási és politikai czélokat propagál a „Csitaonica” (Szerb Olvasó-Kör). Tagjai művelésére és gazdasági helyzetének javítására igyekszik kilencz különböző föld- és ipari munkásszakszervezet. Önsegélyezésére alakúlt a karjadi „Kölcsönös Tűzkárbiztosító-Szövetség,” s ugyancsak önsegélyezésre van alakuló-félben a „Jótékony Temetkezési Egylet”, mely tagjainak halála esetére 2000 kor. segélyt biztosít. Művészeti czélok és feladatok megoldásán fáradozik az egész vármegyében, sőt azontúl is ismert „Zentai Dal- és Zeneegyesület” és a „Színpártoló Egyesület.”
Törvényszabályozta testületek: Bács-Bodrog vármegye községi tanítóegyesületének zentai járásköre, melynek a vármegyei hasonló körök között a legrendezettebb könyvtára van.
Ipartestület. Saját házban, 1000-nél több kötetre menő könyvtárral, olvasó-körrel és tekepályával. Tagjai száma: 600, kik közűl 200 kereskedő. Törvényszabályozta testület még a „Munkás- és Balesetbiztosító-Pénztár” és végűl a „Bácsi Tiszai Ármentesítő-Társulat”, melynek hatásköre Óbecsétől Martonosig terjed, s a várostól évenként átlag 30,000 kor. járulékot húz.
A lakosság műveltségi viszonyait jellemzik, hogy négy könyv- és papírkereskedés, s három nyomda tarthatja fenn magát. A városban négy hírlap jelenik meg, közülük kettő politikai tartalommal. 1875-től kezdve, mikor az első zentai lap, a Zentai Figyelő megindúlt, tizenegy lap keletkezett és szűnt meg.
Ha a város a megkezdett csapáson halad előre; ha az 1882-i járásosztásból származó anyagi hátrányok fejlődésében nem gátolják, mielőbb az ország legelső városai közé küzdi fel magát. Lakosság, vagyon, terület és áldozatkészség tekintetében ott áll már ma is.
Források: Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. Kiadta a vármegye közönsége 1896. I.–II. kötet. – Dudás Andor: Zenta rövid története. – Iványi István: Szabadka szabad királyi város története. – Századok. – Dudás Gyula: Bácsbodrog vármegye régészeti emlékei. – Szűcs Lajos: A Zenta városi községi gimnázium alapításának és 19 évi működésének története 1895. – Érdújhelyi Menyhért: Újvidék története és A Kalocsai érsekség története. – Ugróczi Ferencz: Zentai ütközet 1816. – Gracza György: Az 1848–49-i magyar szabadságharcz története III. kötet. – Verancsics Antal művei. – Szerémi György emlékiratai. – Helyszíni kutatások, magánértesülések, eredeti jegyzőkönyvek és okíratok.
